Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Alwin Schröder Scherf bepereli Schrödert című írása tanulságos példát szolgáltat arról, mennyit érnek a kancellár politikai ígéretei. Gerhard Schröder levelében ígéretet tett arra, hogy az adóreform miatti bevétel-kieséseket a szövetségi kormány pótolni fogja. Azonban a várt évi 500 millió eurós állami támogatás helyett a kancellár a fenti összeg kevesebb, mint felével, „200 millió euróval kívánja kiszúrni a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Bréma szemét”. Ezért a város polgármestere, a szintén szociáldemokrata Henning Scherf, az alkotmánybíróság előtt kívánja beperelni a kancellárt.
A dráma 2000 júliusában kezdődött, amikor Schröder különféle ígéretekkel vásárolta meg a tartományi kormányokat. Az SPD-PDS koalíció által kormányzott Mecklenburg-Elő-Pomerániának a lubmini erőmű kieséséből eredő károkra vállalt szövetségi kormány kötelezettséget. A CDU-SPD által irányított Brandenburgnak új utakat, Berlinnek az olimpiai stadion átépítése költségeinek fedezését, míg Brémának az adóreformból fakadó bevételkiesés ellentételezését ígérte.
„A kancellár az ígéretét közel sem tartotta be” – szitkozódik a brémai CDU vezetője Bernd Neumann. Schröder pácban hagyta Brémát, és most a várost irányító nagykoalíció hivatali ciklusának legnagyobb kihívása előtt áll, nevezetesen be kell bizonyítania a legkisebb német tartomány életképességét.
A város a karlsruhei alkotmánybíróságnál kívánja a tartományok központi forrás elosztásának módosítását kikényszeríteni.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Horvátországot az EU-parkolópálya fenyegeti című írásában foglalkozik a mind abszurdabbá váló brüsszeli bővítési elvárásokkal. Miközben oly katasztrofális gazdasággal rendelkező ország, mint például Románia, már az idén aláírja a csatlakozási dokumentumokat és olyan „emberi jogi nagyhatalommal”, mint Törökországgal is elkezdődnek a tárgyalások, addig láthatóan Brüsszel Zágráb esetében nem kíván engedményeket tenni.
Alig hat héttel a bővítési tárgyalások tervezett megkezdése előtt a brüsszeli bizottság világos figyelmeztető lövést adott le Zágráb irányába. „Amennyiben a bizottságnak a ma rendelkezésre álló információk alapján kellene ajánlását megtennie, akkor nem javasolná a csatlakozási tárgyalások megkezdését Horvátországgal” – mondta Olli Rehn bővítési biztos.
A negatív ítélet oka, hogy Brüsszel nem tartja megfelelőnek a horvát kormány együttműködését az ENSZ hágai büntető bíróságával, mert Zágráb nem hajlandó a háborús hősnek tekintett Ante Gotovina tábornokot kiadni. Rehn hangsúlyozta, hogy az ENSZ-főügyész, Carla del Ponte és egyéb, jól informált körök szerint Gotovina Horvátországban vagy Boszniában tartózkodik. A bővítési biztos álláspontja szerint, ha a zágrábi kormány akarná, akkor a volt tábornokot ki tudná szolgáltatni Hágának.
origo.hu
Nyakunkon a tél, akár 20 centi hó is eshet a napokban
