Szociális törvények a T.Házban, egy „komédiás a kormányfői székben”

A szociális törvény módosításáról tárgyalt az Országgyűlés, amely bevezetné a családi segélyezést. Korózs Lajos államtitkár elmondta, hogy az új rendszerben figyelembe vennék az eltartottak számát is. A Fidesz a családi segélyezés miatt meg fogja szavazni a törvénymódosítást, ugyanakkor komoly aggályaik vannak.

A rendszeres szociális segély a jövőben felnőtt korú, jövedelemmel nem rendelkező személy és egész családja részére nyújtott szociális támogatássá alakul át, összege a család meglévő jövedelmét egészíti ki a jogosultsági határig, ami az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékára emelkedik – mondta
Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára expozéjában
az Országgyűlésben, a törvényjavaslat általános vitájának
kezdetén. Hozzátette: ez az összeg most 22.200 forint havonta. Ezt szorozzák be a család létszámán alapuló mutatószámokkal, és ha a család tényleges jövedelme ennél kevesebb, a különbséget adják meg rendszeres szociális segélyként. A munkába állóknak a fizetés mellett az első három hónapban jár még a segély fele, a következő három hónapban pedig a negyede.

Megszűnik az eddigi közgyógyellátási lista. Korózs Lajos közölte: a szükségletekhez jobban igazodó felhasználás és a pazarlás megakadályozása érdekében egyéni gyógyszerkeretet állapítanak meg. Ebben az új rendszerben havi 12 ezer forintig bármilyen orvosságot megkaphat a jogosult.

A Fidesz nevében felszólaló Harrach Péter volt családügyi miniszter kijelentette: a családi segélyezés miatt meg fogják szavazni a törvénymódosítást, ugyanakkor komoly aggályaik vannak. Szerinte ugyanis a kormánynak azzal is törődnie kellene, hogy kiemelje jelenlegi élethelyzetükből a mélyszegénységben élőket. Ehhez pedig növelni kellene a minimálbér és a segély közötti különbséget, hogy érdemesebb legyen dolgozni, mint segélyen élni.

Az ellenzéki képviselő leszögezte: a mindenkori miniszterelnököt tisztelem, de szégyellem magam miatta, hogy ilyen ember, egy komédiás ül a magyar miniszterelnök székében. Szerinte a szavak arról szólnak, hogy milyen együttérzőek vagyunk a szegényekkel, azonban azt látjuk, hogy jövőre a szociális kiadás 5,7 százalékkal csökken.

Az MDF vezérszónoka, Sisák Imre egyetértve a szabaddemokrata Béki Gabriellával, úgy gondolja, hogy a közcélú és közhasznú munkát végzőknek is járjon majd az első hat hónapban a segély egy része, ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a 12 ezer forintos havi gyógyszerkeret 40 százalékát az önkormányzatoknak kell majd fizetniük. Ezzel a kormányoldalon is volt, aki egyetértett – hangzott el a Magyar Rádióban.

Fidesz: Az üzleti lobbisták több jogot kapnak a civilekkel szemben

A kormány a lobbitörvény tervezetével a korrupció visszaszorítását kívánja elérni – közölte Petrétei József igazságügy-miniszter az előterjesztés általános vitájában. Podolák György (MSZP) szerint Magyarországon a lobbi szó egyértelműen negatív tartalommal bír, ezért indokolt, hogy törvényi keretbe legyen öntve.

A javaslat szerint a lobbizás az Országgyűlés, a kormány, az önkormányzatok és más közhatalmi szervek munkájának befolyásolása. A tervezet azokat tekinti lobbistáknak, akik üzletszerűen, hivatásosan végzik ezt a tevékenységet. A tervezet szerint nyilvános lista készülne arról, hogy ki, milyen ügyben, kinél lobbizott.

Vastagh Pál, az MSZP vezérszónoka kiemelte, hogy a javaslat olyan új rendszer kiépítését alapozza meg, amely segít abban, hogy a társadalomban meglévő sokféle érdek nyilvánosan jelenjen meg, és ezáltal jótékonyan járuljon hozzá a társadalom nyilvánosságának erősödéséhez, a döntéshozatali folyamat demokratizálásához és decentralizálásához

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka leszögezte: egyetértenek azzal, hogy szükség van egy lobbitörvényre, de az országgyűlés előtt lévő javaslatot ebben a formájában nem tudják támogatni. A fideszes politikus kifogásolta, hogy az országgyűlési képviselőknek csak azt kell bejelenteni, ha érdekük fűződik egy ügyhöz, azt nem, ha őket megkereste egy lobbista.

A felszólaló Fidesz-képviselők azt bírálták, hogy szerintük a kormány a javaslattal az üzleti lobbistáknak többletjogokat adna a civil érdekképviseletekkel szemben.

Dávid Ibolya (MDF) a javaslat legsúlyosabb hiányosságának nevezte, hogy a szöveg nem teszi egyértelművé: a lobbitevékenység kizárólag normatív, jogalkotási aktusokkal kapcsolatban alkalmazható, és eseti, egyedi döntések, pályázatok befolyásolására nem.

Kis Zoltán (SZDSZ) támogatásáról biztosította a javaslatot, ás hozzátette: módosító javaslatban kezdeményezik majd, hogy kerüljenek ki a törvény tárgyi hatálya alól a közbeszerzések, a koncessziós eljárások, valamint az egyedi hatósági ügyek.

Farkas: államosítást jelent az agrárágazati törvények módosítása

Az agrárágazati törvények módosításával a kormány maradvány földterületek Nemzeti Földalapba kerülését, az állattartó-telepek földhöz jutását, valamint a bor jövedéki adójának megszűnését követő járulék szétosztását kívánja megoldani – emelte ki Pásztohy András, a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára az előterjesztés általános vitájában.

A javaslat a szövetkezeti törvényt, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló jogszabályt, valamint a termőföldről, illetve a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényt módosítaná, így a magyar állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap kezelésébe kerülnének azok a fel nem osztott és természetvédelmi oltalom alatt nem álló fölterületetek, amelyek a jogutód nélkül megszűnt, vagy felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezetek után maradnak vissza.

Farkas Sándor (Fidesz) ismertette, hogy a maradvány földterületek Nemzeti Földalapba kerülése ezen területek államosítását jelenti, és ez sérti a magántulajdon szentségét.

(Forrás: Magyar Rádió, Hír TV, Info Rádió)