Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap egyik kiadója, Günther Nonnenmacher Franciaország középhatalom című vezércikkében a meggyengült Párizs és elnöke személyében látja az unió gyengélkedésének egyik okát.
Chirac mostanában gyengélkedik. Belpolitikai értelemben súlytalanná vált, amióta egyre valószínűbb, hogy 2007 májusában nem indul ismét az elnöki posztért; s már most csúcsra járatják magukat a politikai táborokon belül az önjelölt utódok. Chirac 1995-ben és 2002-ben is azzal az ígérettel kezdte kormányzását, hogy begyógyítja az országban lévő szociális sebeket, de a francia társadalom bajai csak súlyosbodtak – amint azt a külvárosok erőszak kitörések is megmutatták.
Új mélyütést kapott mostanában a Párizs által magának követelt EU vezető szerep, amikor a franciák májusi népszavazáson elutasították az uniós alkotmánytervezetet. Ez ugyan elsődlegesen Chirac belpolitikája elleni voksolás volt; de ezzel egy időre Franciaország az integráció alakításától elbúcsúzott, így az elnök Európa-politikai értelemben is „béna kacsává” vált. Az uniós költségvetési vitában, melyben Párizs foggal és körömmel védi a mezőgazdasági politikában eddig élvezett előnyeit, s ez a defenzív magatartás az ország további tekintélyvesztéssel jár.
Európán kívül Chirac, a korábban a „harmadik világnak” nevezett államok körében is igen kevés szerencsével járt. Az Algériával előkészített barátsági szerződést, mellyel a Magrebbel való bonyolult kapcsolatok egy fejezetét kívánták békülékeny hangvétellel lezárni, jelenleg jegelik, mert Párizsban vita robbant ki a francia gyarmati politika „civilizatorikus teljesítményeiről”. Fekete-Afrikában, hogy befolyását megőrizhesse, évtizedeken keresztül Franciaország olyan helytartók hűségére alapozott, akiknek diktatórikus és korrupt rezsimjét és emberjogi sértéseit nem lehet védeni. Ázsiában sem járt eredménnyel az a kísérlet, mely az egykori gyarmatokkal, például Vietnammal kívánta a kapcsolatokat újra szorosabbra fűzni.
Az ötödik köztársaság egyik korábbi miniszterelnöke nyilatkozta a közelmúltban, hogy a franciák (vagy legalább is politikai elitjük) még mindig nem törődtek bele, hogy Franciaország egy középhatalom szintjére süllyedt vissza. Az a tény, hogy az ország nukleáris fegyverekkel rendelkezik, már régen nem kölcsönöz neki olyan jelentőséget, mint a hideg háborúban, ezért a francia befolyás folyamatosan csökken Európában és a többi kontinensen is. Chirac utóda egy olyan országot örököl, ahol mindent újra kell gondolnia.
Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák főváros napilapjában Edith Oltay A kenőpénz és korrupció része a magyar mindennapoknak című írásában állítja, a politikai akarat hiányzik e súlyos társadalmi probléma megoldásához.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank legfrissebb jelentése szerint Magyarországon az elmúlt évben tovább nőtt a korrupciós esetek száma. Így emelkedett a közösségi megbízatások elnyeréséért fizetendő úgynevezett „kenőpénz járulék” 2005-ben a 2,09 százalékról és 2,47 százalékra. A korrupció a közösségi beruházásokról döntő önkormányzatoknál és a hivatalokban széles körben elterjedt. A fordulat óta mindegyik kormány tervezte, hogy visszaszorítja a korrupciót, azonban ezen elgondolások a politikai szándék hiányában meghiúsultak.
A legújabb úgynevezett „üvegzseb program”, mely az állami tisztviselőket vagyonnyilatkozatuk nyilvánosságra hozatalára kötelezte, a feledés homályába tűnt.
A mostani választási kampányban a pártok még a korábbiaknál is gyakrabban próbálják meg politikai ellenfeleiket a korrupció vádjával hitelteleníteni. Így Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz elnökének feleségét azzal vádolják a kormánypártiak, hogy férje kormányzati idejében pénzügyi előnyöket élvezett. A Fidesz viszont azt veti Gyurcsány Ferenc szemére, hogy a vagyonát a korábbi privatizáció átláthatatlan üzleteiből szerezte.
origo.hu
Szijjártó Péter: A háborúpártiak végső támadást indítottak az új realitás ellen
