„A gyerekek jövője nem lehet a mi múltunk”
A gyermek- és oktatásügyi miniszteri poszt várományosa szerint „jó lenne, ha – ahogy egy másik tanulmányban én is bemutattam –, a gyerekeink jövőjének nem a saját múltunkat képzelnénk el. A jövősokkból való kijutásra az oktatás és tanulás gyökeres átalakításán át vezet az út, soha nem látott lehetőség előtt állunk, kérdés, hogy megragadjuk-e a lehetőséget.”
Túlságosan hazafias a magyar NAT
A Magyar Pedagógiai Társaság szervezésében tavaly októberben kétnapos konferencia zajlott Az iskola jövője – Utópiák és disztópiák címmel. A Taní-tani Online neves szakembereket kérdezett a témakörről, köztük Lannert Juditot is, aki összevetette az észt és a magyar Nemzeti alaptantervet (NAT).
Magyar Péter miniszterjelöltje szerint a hangsúlyok az egyiknél jóval inkább a globális, míg a másiknál a nemzeti értékeken vannak. Az egyik jövőorientált és gyermekközpontú, épít a tanulói aktivitásra és kreativitásra, így sokkal inkább a tanulók kiteljesedését, fizikai, lelki és szellemi fejlődését tekinti célnak, míg a másik jelenorientált és nem gyermekközpontú, vagy legalábbis passzív állampolgárként tekint a tanulóra, az oktatás céljának elsősorban a munkaerőpiac kiszolgálását és a jó állampolgárrá nevelést tekinti – fogalmazott Lannert Judit.
Arra is kitért, hogy az észt oktatás céljai a globális értékeket is figyelembe veszik, de ez összhangban van a nemzeti értékekkel és célokkal, mint ahogy az egyéniekkel is. „Nálunk viszont teljes az összevisszaság. Habár nálunk is megjelennek általános értékek, azért árulkodó, hogy a nemzeti és a haza szavak vezetik a felsorolásokat, és minél inkább tűnik 21. századinak egy megfogalmazás, annál inkább sorolódik hátrébb – kritizált az oktatási tárca várományosa.
A hamarosan megalakuló Tisza-kormány gyermek- és oktatásügyi felelőse nem is tagadta, hogy hozzá jóval közelebb áll az észt NAT elvárása, de szerinte a hazai adottságokat is figyelembe kell venni, amikor egy többszintű és az európai értékekkel is harmonikus célrendszert alakítunk ki.
– A haladásellenes hazafiság narratíváját át kell alakítani, a haza és haladás ügyét újra egyensúlyba kell hozni, de ehhez új nyelvezetre és narratívára is szükség lesz – hangsúlyozta Lannert.
A fentiekből az a kép rajzolódik ki, hogy a következő négy évben a 2010 előtti SZDSZ által irányított oktatásügyhöz hasonló elvek mentén változhat a magyar fiatalok iskolai nevelése, előtérbe kerülhet a multikulturalizmus, a bevándorlók elfogadására irányuló érzékenyítés, a nemzeti identitás tompítása és a hagyományos családmodell ideájának relativizálása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!