Hasonló folyamatok figyelhetők meg Jász-Nagykun-Szolnok (+16), Békés (+14) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (+12) is. Ezekben a térségekben az országos áremelkedés késleltetve jelentkezik, miközben az ingatlanok továbbra is számottevően olcsóbbak az ország gazdasági központjaihoz képest.
A drágább térségekben már fogy a lendület
A magasabb árszintekkel rendelkező és az elmúlt években jelentősebb dráguláson átesett vármegyék többségében ezzel párhuzamosan csökkent az érdeklődés.
Különösen látványos a visszaesés Csongrád-Csanádban, ahol 15 százalékkal, valamint Baranya vármegyében, ahol hét százalékkal csökkent a kereslet.
A két térségben az elmúlt években az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés zajlott le, részben a jelentős ipari beruházásoknak és a befektetői aktivitásnak köszönhetően. Az elemzés szerint azonban a korábbi befektetői roham intenzitása idén már mérséklődhetett.
- Pest vármegyében nyolcszázalékos,
- Veszprém vármegyében pedig 11 százalékos visszaesést mértek.
Ez arra utal, hogy az agglomeráció gyors drágulása egyre több vásárlót késztet kivárásra, miközben a Balaton térségében sem egységes a piac: jelenleg a déli part iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés.
Budapest lett a legnagyobb vesztes
A Zenga.hu adatai szerint a legjelentősebb visszaesés a fővárosban következett be. Budapesten az érdeklődések száma az év első öt hónapjában átlagosan 29 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől. A háttérben elsősorban a tavalyi jelentős áremelkedés állhat. A fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár már elérte az 1,5 millió forintot, ami jelentősen szűkíti a potenciális vásárlók körét. Az árérzékeny vevők egy része emiatt az olcsóbb vidéki térségek felé fordult, miközben a kereslet jelentős része továbbra is az Otthon start program feltételeinek megfelelő ingatlanokra koncentrálódik.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az utóbbi 15 évben a magyar lakásárak emelkedtek a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Az árrobbanás mellékhatásaként a magyar háztartások lakásvagyona folyó áron csaknem az ötszörösére emelkedett, a lakosság teljes nettó vagyona GDP-arányosan 245 százalékról 381 százalékra nőtt.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!