Brutális kampány Ausztriában?

Az unió elnöksége utolsó heteiben még szeretne minél több feladatot az új bécsi ügynökséghez telepíteni, ezért most az Európai Alapjogok Ügynökségének megalapításán fáradozik – cikkezik a Die Welt. Brutális kampány ígérkezik Ausztriában – valószínűsíti a konzervatív Die Presse.

2006. 05. 24. 9:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

Egy pikáns ponttal fognak ma az uniós tagországok brüsszeli nagykövetei foglalkozni, nevezetesen az „Európai Alapjogok Ügynökségének” megalapításával. Az ügynökség a tervek szerint 2007. január 1-én kezdené meg munkáját Bécsben. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy pontosan mit felügyelne a hivatal, amivel kapcsolatban csak annyit lehet tudni, hogy a száz bécsi munkatárs számára már elkülönítettek 164 millió eurónyi működési költséget – cikkezik a konzervatív német lap Az Európai Unióban tovább burjánzik a bürokrácia című cikkében.

A felháborodás igen nagy, mivel az emberi jogok felügyeletére már ott van az 1949-ben létrehozott Európa Tanács. Mégis az osztrák kancellár „keményen nyomja a gázt”, az unió elnöksége utolsó heteiben még szeretne minél több feladatot az új bécsi ügynökséghez telepíteni. Osztrák felfogás szerint az új hivatal az emberi jogok unión kívüli érvényesülését fogja felügyelni.

Die Presse (diepresse.com)

Brutális kampány ígérkezik Ausztriában – valószínűsíti a konzervatív bécsi napilap, mely Versengés az idegenellenességben című cikkében az őszi osztrák parlamenti választások meghatározó témájáról, a bevándorlás korlátozásától és a külföldi bűnözők elleni harcról cikkezik. Mint a lap írja, hétfőn jelölte az Ausztria Jövője Szövetség (BZÖ) – melyet tavaly áprilisban alapított Jörg Haider és FPÖ-ből távozó hívei – listavezetőjének Peter Westenthalert, s egyúttal bejelentették, hogy megkísérlik az FPÖ választók átcsábítását. A kampányban a BZÖ elsődlegesen a biztonság témájával kíván foglalkozni, azaz külföldi ellenes jelszavakkal és a külföldi bűnözés kérdésével próbálják a választókat megszólítani.

Az FPÖ-t sokkal inkább az Osztrák Néppárt (ÖVP) keményedő bevándorlásügyi álláspontja aggasztja. A közelmúltban nevezte ugyanis Liese Prokop belügyminiszter az országban élő muzulmánok 45 százalékát „integráció ellenesnek”. Ezzel napokra magához ragadta a problémát, s vélhetően az ÖVP a következő hetekben is mindent elkövet majd, hogy ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel keltsen feltűnést. Az FPÖ legfontosabb előnye a BZÖ-vel szemben, hogy stabil tartományi bázissal rendelkezik. Az FPÖ – Bécs és Stájerország mellett – Felső-Ausztriára koncentrál, egy olyan tartományra, mely komoly szabadelvű választói potenciállal rendelkezik.

A legfrissebb közvéleménykutatások fényében az FPÖ-nek valóban nincs oka félnie Westenthalertól. Az új BZÖ főnök csak egy százalékot tudott emelni pártja támogatottságán. A Gallup felmérése szerint ha most vasárnap lennének a választások, akkor a BZÖ-re 3 százalék, míg az FPÖ-re 7 százalék szavazna. Az ÖVP 37 százalékkal vezet, az SPÖ 35, míg a zöldek 12 százalékon tanyáznak. Ha a korrupció elleni harcával nevet szerzett Európa Parlamenti képviselő Hans-Peter Martin indulna a nemzetgyűlési választásokon, akkor 6 százalékra számíthatna.

Neues Deutschland (nd-online.de)

A Német Szocialista Egységpárt egykori pártorgánuma, a mára szocialista napilappá alakult sajtótermék Szerbia akarata ellenére független című írásában taglalja a montenegrói referendumot. A lap szerint a montenegrói önállóság mögött elsődlegesen a Milo Djukanovics miniszterelnök vezette podgoricai elit önzése sejthető. A belgrádi megfigyelők utalnak arra, hogy több, mint 250 000 Szerbiában élő montenegrói nem szavazhatott, míg 8000 külföldön élő montenegrói albánt hazaszállítottak szavazni. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Montenegróban élő bosnyákok több, mint 90 százaléka, míg az albánok 88 százaléka a függetlenségre voksolt.

A szerző szerint Montenegró függetlensége nem járult hozzá a térség megbékéléséhez. Amennyiben most új választásokat tartanának Szerbiában az vélhetően a Radikális Párt az (SRS) győzelmét hozná, ami – tekintettel Koszovóra – érezhető aggodalommal tölti el az Egyesült Államokat és az EU-t. Számos megfigyelő azt kérdezi, hogy Montenegró kiválása után milyen jogon tilthatnák meg a koszovói és boszniai szerbek Belgrád, a hercegovinai horvátok Zágráb, a vajdasági magyarok Budapest felé fordulását, s a Balkánon élő szkipetárok álmát Nagy-Albániáról?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.