Stájer hanyagság: mitől zavaros a Rába?

A Kleine Zeitungból megtudható, hogy most már az osztrák hatóságok is elismerik, Ausztriában szennyezik a Rábát. A Der Spiegelben a mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választásokról olvashatunk esélylatolgatást. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban azokról a nyavalyákról ír, melyet a francia állami szerveknek okoz egy iszlám gimnázium.

2006. 09. 01. 7:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Handelsblatt (handelsblatt.com)

A német gazdasági napilap Merz: Veszélyben a CDU néppárti léte című cikkében foglalkozik a politika első vonalából visszavonult egykori kereszténydemokrata Bundestag frakcióvezető nyilatkozatával.

Friedrich Merz a meschedei (Észak-Rajna-Vesztfália) CDU szervezet jubileumi ünnepségén úgy fogalmazott: komoly aggodalomra ad okot a CDU jelenlegi állapota. Tekintettel a kereszténydemokraták rossz közvéleménykutatási eredményeire, veszélybe került a CDU néppárti léte. Amennyiben az eredmények hosszabb távon is 40 százalék alá kerülnek, akkor búcsút kell venni attól az önámító felfogástól, hogy a CDU néppárt lenne – mondta Merz.

Merz nyilatkozatával utalt Jürgen Rüttgers (CDU) észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök álláspontjára, aki azt vetette pártja szemére, hogy felült annak az önámításnak, miszerint adócsökkentéssel és a visszafogott béremelésekkel munkahelyeket lehet teremteni. A pártja legtekintélyesebb pénzügyi szakemberének tartott Merz azonban mindig is ezt a kurzust képviselte. Merz 2004-ben Angela Merkel nyomására lemondott pártján belüli összes vezető funkciójáról.

A legfrissebb közvéleménykutatási adatok újabb negatív rekordot jelentenek a CDU/CSU számára. A Stern magazin és az RTL csatorna által megrendelt kövéleménykutatás szerint a CDU/CSU támogatottsága alig 30 százalékos, ami annyit jelent, hogy az év eleje óta az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták támogatottsága tíz százalékot csökkent. Az SPD stabilan 29 százalékon található.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Alwin Schröder Negatív rekordtól félnek a Balti-tengernél című cikkében foglalkozik a szeptember 17-én sorra kerülő mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választásokkal.

Az 1,4 millió választójoggal rendelkező polgár alig 37 százaléka biztos abban, hogy részt vesz a választásokon – adta hírül a Forsa Intézet eredményét a Rostockban megjelenő Ostsee-Zeitung. A megkérdezettek 35 százaléka valószínűleg nem voksol majd. A 2002-es tartományi választásokon, melyet akkor a Bundestag voksolás napján tartottak, a részvétel elérte a 70,6 százalékot.

Amennyiben beigazolódik a közvéleménykutatók előrejelzése, akkor Mecklenburg-Elő-Pomeránia felállítja majd a választási részvétel negatív rekordját. Ezt a címet eddig a 2006 márciusában Szászország-Anhaltban rendezett voksolás tartotta a maga 44,4 százalékos részvételével.

Pedig a választás kimenetele különösen érdekesnek ígérkezik, hiszen a Balti tenger mentén – éppen úgy, mint Berlinben – az eddig kormányzó vörös-vörös koalíció kerül megmérettetésre. Schwerinben Harald Ringstorff (SPD) miniszterelnöknek kell megvédenie posztját kereszténydemokrata kihívójával, Jürgen Seidellel szemben.

A közvéleménykutatások szerint fej-fej melletti SPD-CDU küzdelem várható, a két nagy párt várhatóan 30 százalék körüli eredményre számíthat. A PDS vélhetően javít előző eredményén és a leadott voksok negyedére számíthat. A választás nagy kérdése, vajon az alacsony részvétel elegendő lesz-e a radikális NPD-nek, hogy átlépje az ötszázalékos bejutási küszöböt?

Kleine Zeitung (kleinezeitung.at)

Az osztrák félbulvárlap stájerországi kiadásában Robert Breitler A Rába pocsék bizonyítványa című cikkében foglalkozik a számvevőszéki vizsgálat lesújtó végeredményével.

Magyarország régóta szóvá teszi a Rába rossz vízminőségét. Eme panaszok késztették a hivatalos szerveket, hogy elkészítsék a most publikált tanulmányt, nyilatkozta Johann Wiedner, Stájerország tartományi vízgazdálkodás-tervezési osztályának vezetője. Az eredmény lesújtó: még a hosszú ideig sokkal szennyezettebb folyóként nyilvántartott Mura is jobb állapotban van, mint Rába.

E tekintetben Wiedner megemlítette, hogy a két folyót nem lehet egyszerűen összehasonlítani. A Mura esése sokkal nagyobb, mint a Rábáé – fogalmazott Wiedner. Ez annyit jelent, hogy a Mura könnyebben birkózik meg a szennyezéssel, mint a Rába, ahol már elérték az elviselhetőség határát. Ez így nem mehet tovább. Most kell reagálni- állította Wiedner. A jövőbeli engedélyezési eljárásoknál magasabb minőségi követelményeket lehet megkövetelni, mint azt a törvényben lefektették, hogy így csökkentsék a folyó szennyezettségét.

A számvevőszék nemcsak a Rába szennyezése miatt illette bírálattal Stájerországot, hanem szóvá tette, hogy a tartomány túlzottan ritkán ellenőrzi az üzemi és önkormányzati víztisztító berendezéseket.

Ennek elsődleges oka a személyi erőforrások hiánya, ami eleve lehetetlenné teszi a gyakoribb ellenőrzéseket- nyilatkozta Hans Riedl, a vízminőség ellenőrzési osztályvezetője. Ugyanakkor szerinte a 80-as évek óta a folyó vízminősége jelentősen javult. A Rába a partján engedélyezett nagyszámú üzem miatt már régóta a terhelhetősége határait elért folyónak számít. Ebben az erős ipari felhasználtságban látja a számvevőszék is a vízminőségi problémák legfontosabb okát.

A tanulmány szerint tovább rontja a folyó minőségét a túlzott vízkivétel. Erre általában a száraz időszakokban kerül sor, hogy így öntözzék a folyóparti mezőgazdasági területeket. Egy közvetlenül erre a célra készített tanulmány megállapította, hogy ezeket a problémákat csak víztározók építésével lehet kezelni- fogalmazott Wiedner.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Jürg Altwegg Egy iszlám magániskola létrejöttének megakadályozása címmel ismertet egy biztonsági problémává vált privát oktatási intézményt.

Egy 600-700 diákkal rendelkező iszlám elit gimnáziumot szerettek volna létrehozni. A következő hétfőn kezdődtek volna a felvételi vizsgák a Lyon elővárosának számító Decines-ben.
Azzal számolunk, hogy leendő diákjaink 99 százaléka muzulmán lesz- nyilatkozta az iskola igazgatója, Hakim Chergui. Néhány nappal az iskolaév kezdete előtt a régióért felelős lyoni akadémia rektora – a párizsi oktatási minisztériummal történt egyeztetést követően – biztonsági okokra hivatkozva megvétózta az iskola megnyitását.

Hosszabb vitákat követően végül a polgármester áldását adta az iskola befejezéséhez, s egy biztonsági bizottság sem talált kivetni-valókat. Az immár elkészült iskola elleni lakossági tiltakozásokat követően azonban előásták azokat a régi tanulmányokat, melyek alapján az iskolát engedélyezték, és újak készítésére adott megbízást a város. S az újban már szennyezettnek találták a talajt és arra a következtetésre jutottak, hogy a leendő iskola közelében egy rosszul védett gázüzem található, mely egy újabb gettólázadás esetén – mint a tavaly novemberi volt – könnyen felrobbanhat. Augusztus végén ezért az iskolákat felügyelő testület visszavonta az egyszer már kiadott engedélyt.

A muzulmán közösség úgy érzi, diszkrimináció áldozata- vélekednek a Lycee islamique szervezetbe tömörült oktatási intézmények képviselői. „A zsidóknak és a katolikusoknak van magániskolájuk. Teljesen normális, hogy mi is megnyithassuk saját intézményeinket.“ Ezen a véleményen van a legtöbb politikus is. Éppen most hozták nyilvánosságra a belpolitikai hírszerzés, a Renseignements Generaux egyik tanulmányát. Ebben további muzulmán iskolaalapítási igényekkel is foglalkozik, bár elismerik a kormány ügynökei, hogy az ilyen igények korlátozottak és megvalósításukhoz hiányzik a pénz. A hírszerzés a legnagyobb problémának a kötelező tanagyag tanításának felügyeletét látja. Majd felteszik a kérdést, miként viselkedjen az állam, ha az iszlám iskolák is állami támogatást kérnek.

A hírszerzési tanulmány a törvényes iszlám iskolákat tartja a kisebbik rossznak. Bár tovább erősítik a társadalom töredezettségét, de még veszélyesebbek azok a radikális iszlamisták által fenntartott titkos iskolák, melyek kivonják diákjaikat a nyugati befolyás és a republikánus oktatási intézményekben továbbadott felvilágosodási gondolat alól.

Török fundamentalisták számos „Korán internátussal” rendelkeznek – egyet a közelmúltban felszámoltak Straßburgban. Iszlám szekták a bölcsődétől az óvodán keresztül titkos pinceiskolákig szinte a teljes oktatási rendszert lefedik. Riasztó adatokat közölt a belügyminisztérium: közel 50 000 gyermeket oktatnak az iskolákon kívül arab nyelvre és az iszlám vallásra. Hogy ez hol és miként történik, az szinte teljességgel ismeretlen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.