Moduláris elvek a szakképzésben

A gépészet és a kereskedelem szakmacsoportok 14 szakképesítésénél moduláris elvek szerint kezdték meg az iskolai rendszerű szakképzést egyes intézmények szeptemberben – tájékoztatta Soós László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Felnőttképzési és Szakképzési Főosztályának vezető tanácsosa az MTI-t.

A régiókban létrehozott 16 térségi integrált szakképző központ (TISZK) indított egy vagy több szakmában moduláris képzést. A már moduláris elvek szerint oktatott gépészeti szakmák között található például a géplakatos, a szerkezetlakatos, a szerszámkészítő, a gépgyártás-technológiai technikus. A kereskedelmi szakmák között a bolti eladó, a kereskedő, a logisztikai ügyintéző, a külkereskedelmi üzletkötő.

Az újszerű formában oktatott szakmákhoz elsőként a szakma- és vizsgakövetelmények készültek el, majd az adott szakma képzésének központi programját dolgozták ki, amelynek alapján állították össze az iskolák saját képzési programjaikat – jegyezte meg Soós László.

Az új rendszerben egy-egy szakma ismeretanyagát egységekre – úgynevezett modulokra – bontják, így lehetnek olyan egységek, amelyek több hasonló szakmához is használhatók. A rendszer ezzel lehetőséget ad arra, hogy az újabb, hasonló szakmák megszerzéséhez akár a szakmát felépítő, korábban elsajátított modulok fele is hasznosítható. Egy-egy szakma általában hat-nyolc modulból épül fel.

Így például aki most elkezdi a géplakatos szakma elsajátítását, később számos modult felhasználhat, ha a szerkezetlakatos vagy a szerszámkészítő szakmát is meg kívánja szerezni. Szakmaváltásnál, átképzésnél, továbbképzésnél csak az új modulokból szükséges vizsgázni. Ez gyorsabb, idő- és költségtakarékosabb, a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó szakképzést tesz lehetővé.

Az a fiatal, aki nem tudja megszerezni egy szakma összes modulját – az esetek többségében –, a megszerzetteket hasznosíthatja, részszakképesítést szerezhet, amely lehetőséget biztosít a munkavállalásra, később pedig – akár munkavégzés közben, a felnőttképzés keretében – a hiányzó modulok teljesítésével megszerezheti a szakképesítést. Így nem kallódik el, mint sokan azok közül, akik jelenleg kimaradnak a szakképzésből.

Soós László fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a modulrendszer lehetőséget ad majd a korábban az iskolai képzés keretében vagy a gyakorlatban szerzett ismeretek beszámítására. Már dolgoznak azon a minősítési rendszeren, amely segítségével eldönthető, hogy a korábban szerzett ismeretek mennyi és milyen modult érnek, s az adott személynél miként lehet ezeket beszámítani a szakma további elsajátításakor.

Egy kőműves például, aki már sok évet dolgozott az ácsokkal együtt, gyakorlatilag elsajátítva az ács szakmát, az ismereteit felmérő vizsga után nem több év, hanem néhány hónap alatt megszerezheti az újabb szakmai végzettséget. Ehhez a minősítő rendszer kidolgozásán kívül az is szükséges, hogy az építőiparban is elkezdődjön a moduláris képzés.

A szeptemberben indított 14 szakmát követően a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tervei szerint az év végére elkészül valamennyi ipari és kereskedelmi szakmára a moduláris rendszerű szakmai és vizsgakövetelmény, továbbá az iskolai rendszerben oktatottak esetén a központi program. A többi minisztériumban is dolgoznak azon, hogy a további szakterületeken is rendelkezésre álljanak ezek a feltételek. Az Országos Képzési Jegyzékben annak átdolgozása után a korábbi 806 szakma helyett jelenleg 417 szerepel.

(mti)