Két ellenzéki képviselő is bírálta a kormányt és a miniszterelnököt az elveszített labdarúgó Eb-pályázat miatt napirend előtt hétfőn a parlamentben.
Simicskó István (KDNP) szerint „Gyurcsány Ferenc árnyéka rávetült Cardiffra„, és az UEFA jobban bízik Ukarjna gazdasági-politikai fejlődésében, mint Magyarországéban. „Az európai döntéshozók az összevetés során nem értékelték a dübörgő magyar gazdaság eredményeit, és a nagyot ugró pannon puma helyett csak egy, a talajba fúródott, útját kereső szegény vakondot láttak” – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben Magyarország még hat szavazatot kapott. Mi történt az elmúlt két évben? – tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy jó-e, ha Gyurcsány Ferenc az ilyen és ehhez hasonló eseményekre kiutazik, mert nemcsak itthon, hanem az unióban sem hisznek neki. Nem lenne-e itt az ideje, hogy lecseréljék a csapatkapitányukat? – kérdezte a szocialistáktól az ellenzéki képviselő.
Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy az elbukott labdarúgó Eb-pályázat miatt kialakult helyzetben egy világos, egyszerű, a magyar sport megújítását célzó programra van szükség. Bírálta a miniszterelnököt többek között azért, hogy a pályázatra áttekinthetetlen papírtömeget produkáltak a készítők ahelyett, hogy a kormány betartotta volna korábbi stadionépítésre vonatkozó ígéreteit.
A kormány nevében Lamperth Mónika visszautasította és méltatlannak nevezte a bírálatot. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint szégyenteljes dolog, hogy az ellenzéki képviselők a miniszterelnök gyalázására használják fel az Eb-pályázat eredményét. Kiemelte: a döntés nem Magyarország megítéléséről szólt. Azt ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, hogy figyeljenek oda Mészöly Kálmán szavaira. Lamperth Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan a parlament elé kerül a sportstratégia, amelyről egyeztetnie kellene a pártoknak.
Vadai Ágnes (MSZP) a rendőrség napja kapcsán azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy demokráciában a rendőr nem ellenség vagy bűnbak, hanem a békeszerető emberek természetes szövetségese. Véleménye szerint az Országgyűlés felelőssége és kötelessége, hogy ne csak szavakban fejezze ki köszönetét a rendőrségnek, hanem alkosson olyan szabályokat, amelyek segítik a szervezet alkalmazkodását az új kihívásokhoz és megoldják az elhúzódó problémáit. Példaként említette a rendőrség és a határőrség összevonásának kérdését. Hiba lenne, ha jelenlegi politikai viszonyok áldozatává válna ez a több éves erőfeszítés – fűzte hozzá. A szocialisták képviselője javasolta, a parlamenti pártok hozzanak létre egy közbiztonsággal foglalkozó állandó szakértői testületet.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter álláspontja szerint a sokszor ereje felett teljesítő rendőrség egyre eredményesebben látja el bűnüldözői tevékenységét, és a magyar emberek érzik, hogy a rendőrök az ő nyugalmukért, a közrend védelme érdekében dolgoznak. Ahhoz, hogy egyre sikeresebb és elismertebb munkát végezhessenek, mindannyiunknak támogatnunk kell tevékenységüket, vonatkozik ez a kormányra és valamennyi parlamenti pártra – közölte.
Kóka a kádári örökségről és a reformok folytatásáról beszélt
A reformok folytatását és világos reformmenetrendet sürgetett az SZDSZ nevében Kóka János pártelnök, gazdasági miniszter napirend előtti felszólalásában. „Jól indultunk, de mintha kezdenénk fáradni. A strukturális reformoknak pedig csak az elején vagyunk, de a kormány vitalitása minthogyha csökkenni kezdene. Miniszterelnök úr, nincs miért és nincs is mire várni„ – fordult az SZDSZ elnöke Gyurcsány Ferenc felé. Hozzátette: az SZDSZ, mint koalíciós partner ma azt kéri, hogy „csináljuk meg azt, amire szerződtünk, és haladjuk előre, folytassuk a reformokat, állítsunk fel egy világos reformmenetrendet”.
Kóka János szerint világos ütemtervvel folytatni kell az egészségügyi és az oktatási reformot, el kell kezdeni az önkormányzati reformot és a közteherviselés átfogó reformját, valamint haladéktalanul napirendre kell venni a közpénzügyek, illetve a pártfinanszírozás ügyét is. Hangsúlyozta: sok ügyben még mindig a 70-es 80-as években tartunk, a szociális rendszer elavult, a kultúra finanszírozása és a közmédia állapota a Kádár-rendszerre emlékeztet. „Ha nem változunk, a kádári örökséget és adósságainkat a következő generációra, gyermekeinkre is átörökítjük. Törjünk ki ebből, merjünk bátran változni! Az SZDSZ ebben partner„ – mondta a liberális párt elnöke.
Horváth Ágnes: Alapelv a nemzeti kockázatközösség
Csáky András (MDF) azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a biztosítási rendszer átalakítása előtt a parlament kérje ki a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását arról, hogy a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével az egészségügyi finanszírozás üzleti alapokra helyezése megfelel-e e magyar sajátosságoknak, garantálja-e mindenkinek a szükséges ellátást, nem veszélyezteti-e a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségeket, és nem ró-e újabb terheket a lakosságra.
Horváth Ágnes, aki egészségügyi miniszterként először szólalt fel a parlamentben, azt válaszolta: a biztosítás terén olyan vegyes rendszert kell létrehozni, amelyben alapelv a nemzeti kockázatközösség, mert csak így biztosítható, hogy senki ne maradjon ki az ellátásból, a gazdag, fiatal vállalkozó és a betegségekkel küzdő nyugdíjas ugyanolyan ellátást kapjon. Ebben a rendszerben a járulékfizetés az APEH-en keresztül történne, a járulékok pedig egy alapkezelőhöz kerülnének. Törvényben tiltanák meg a biztosítóknak, hogy kockázat alapján szelektáljanak az emberek között, vagyis ugyanúgy kell majd fogadniuk a gazdag vállalkozót, mint a nyugdíjast – mondta a miniszter. Horváth Ágnes szerint az új rendszerben a biztosítók versenyeznének a biztosítottakért, szemben a mostani helyzettel, amikor a betegek versenyeznek az ellátásért, sokszor hálapénzzel.
atomerőmű
Reális cél lehet „Paks III”
