„Az épületmagasságról szóló kormányrendeletnek ez a része nyilvánvalóan annak a – szűk – tulajdonosi körnek kedvez, amelynek tóparti ingatlanjai kempingekből állnak. A döntés ebben a formában a jogállamiság kijátszása, amelyen csak súlyosbít, hogy a rendelet indoklása a társadalmi elvárásokra hivatkozik„ – olvasható a közleményben.
Az EP-képviselő indítványa a kormányrendelet elfogadásának eljárását környezetvédelmi és eljárásjogi szempontból egyaránt vitatja. Olajos Péter indítványában kifejtette, hogy az épületmagasság nyolc méterre emelése nemcsak tájképi kérdés, hanem növeli az úgynevezett környezeti terhelést is.
Az Alkotmánybíróság korábbi álláspontja szerint a Balaton „egyedülálló természeti érték, amelynek környezeti állapota az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan romlott, súlyos veszélyeztetettsége közismert” – mutatott rá.
A vízparti kempingekben engedélyezhető épületmagasságot úgy duplázták meg, hogy figyelmen kívül hagyták az Európai Unió környezetvédelmi és tájmegőrzési prioritásait és a Balaton-törvényt is – írja Olajos Péter. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozásról szóló rendelet a Magyar Közlöny június 26-i számában jelent meg.
(MTI)
origo.hu
Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha
