Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Erőszakos összecsapások törökök és kurdok között című cikkében ismerteti a sajnálatos tényt: a kurd Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos konfliktus megérkezett Németországba. A török állam és a kurd Munkáspárt közötti konfliktus már átcsapott Berlinbe. Egy, a német főváros Kreuzberg kerületében tartott tüntetést követően utcai összecsapásokra került sor a szélsőjobboldali törökök és kurdok között. A belső elhárítás szerepét betöltő alkotmányvédelem óv a további összeütközésektől. Lapértesülések szerint vasárnap egy bejelentett, kurd Munkáspárt-ellenes tüntetést követően összecsaptak fiatal törökök és kurdok. Török nacionalisták már előző este fenyegetően gyülekeztek egy kurd kulturális központ előtt. A rendőrség több száz fős bevetési osztagával próbálta megállítani a randalírozókat. „Kövek és üvegek röpködtek” – fogalmazott a rendőrség szóvivője. A tüntetők és randalírozók létszámáról nem nyilatkoztak a hatóságok. Az összecsapásokban 18 rendőr megsebesült és 15 tüntetőt őrizetbe vettek. Claudia Schmid, a berlini alkotmányvédelmi hivatal vezetője további összecsapásokkal számol.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Thomas Roser Ahol az államhatár egy vendéglőn keresztül húzódik című cikkében ismerteti Szlovénia schengeni övezethez tartozásának várható következményeit. 55 millióan lépik át évente a 670 kilométeres határt, amely elválasztja Szlovéniát Horvátországtól. A schengeni belépésre Szlovénia saját költségvetéséből összesen 300 millió eurót költött, egyharmadával növelték a rendőrség létszámát. „Felkészültünk” – mondta Dragutin Mate szlovén belügyminiszter. A nemzetközi csempészbandák amúgy is más útvonalat választanak. Marko Gasperlin, a határőrség főigazgatója szerint évente jelentősen csökken az elfogott illegális határátlépők aránya. Eddig 1225 személyt, főként igazolvány nélküli koszovói albánt vettek őrizetbe, akik vélhetően feketemunkát kívántak vállalni Olaszországban. Az elfogottak alacsony számát Gasperlin a balkáni államok rendőrségének javuló munkájával magyarázta.
Legkevésbé a technikai kérdések okoznak fejfájást. Minden változás, amely a beutazási szabályokat módosítja, növeli az EU-szkepszist Horvátországban, magyarázza Davor Gjenero zágrábi elemző. Éppen ezért Szlovénia schengeni tagságát különösen alaposan figyelik Horvátországban. Évek óta vitázik Ljubljana és Zágráb a pontos határvonalról. Azonban egy Brüsszel által vonakodva elfogadott kivételes szabályozás lehetővé teszi a horvátoknak, hogy Szlovéniába és Magyarországra személyi igazolvánnyal utazzanak. Az új schengeni határt a horvátok amúgy is jóval kevésbé fogják érezni, mint a többi volt jugoszláv állam polgárai. Egyfajta negatív hozzáállás érezhető az unió keleti irányú elzárkózása okán az amúgy igencsak EU-barát szlovén hivatalokban is. Az ország ugyan „tagja lesz a „Schengen-klubnak”, ez azonban egy letargikus egyesület, nyilatkozta Andrej Ster külügyminisztériumi államtitkár. Ster bejelentette: új kezdeményezéssel kívánják megreformálni az általuk már meghaladottnak tekintett szerződést. „Schengent a kelettel szemben konstruálták. Pedig a veszélyek már máshol leselkednek.” Így például időközben több illegális bevándorló próbál Olaszországból Szlovéniába bejutni, mint fordított irányba.
Az obrezjei átkelőtől két kilométerre fekvő, a határ által kettévágott Kalin étteremben minimális változást várnak a schengeni övezethez való tartozást követően. Amikor Szlovéniában a nyár folyamán bevezették a dohányzási tilalmat, a vendéglős azt felételezte, hogy a vendégek a Horvátországhoz tartozó hátsó traktusokban tovább pöfékelnek. De a határhelyzetből remélt előnyök gyorsan semmissé váltak. Mivel a bejárat Szlovéniában fekszik, ott kell adózniuk és minden érvényben lévő előírást teljesíteniük, mondja az étterem pincérnője. „A határ egy katasztrófa volt és az is marad.”
origo.hu
Szentkirályi Alexandra levelet írt Lázár Jánosnak
