Ez a hátrányos megkülönböztetés deportálásban, kikényszerített lakosságcserében, az emberi és politikai jogok korlátozásában, nemzetiséghez tartozás kierőszakolt megváltoztatásában, állampolgárságtól való megfosztásban, javak elkobzásában, kényszermunka elrendelésében nyilvánult meg. E szabályok közül számos máig része maradt a jogrendszereknek, és ennek folytán jogi alapot adhat diszkriminatív cselekményekre, bár vitatható, hogy e szabályok jogi érvényessége továbbra is fennáll-e. A kollektív bűnösség elve – olvasható a beadványban – ellentmond az Európa Tanács alapvető elveinek, az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a nemzeti kisebbségek védelméről és jogairól szóló keretmegállapodásnak, kiegészítő jegyzőkönyvnek, illetve határozatnak. Az aláírók a fentiekre tekintettel azt javasolják, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének illetékes bizottsága vizsgálja meg a kollektív bűnösség elvén alapuló jogszabályok relevanciáját, érvényességét, valamint erkölcsi, politikai és jogi következményeit az Európa Tanács különböző tagállamaiban, majd tegyen jelentést a parlamenti közgyűlésnek. A javaslat nem nevezi néven Szlovákiát, de a múlt heti strasbourgi ülésszakon Németh Zsolt fideszes képviselő napirend előtti hozzászólásában felhívta a figyelmet arra: a Benes-dekrétumok megerősítésével Szlovákia megszegte azon kötelezettségvállalását, amit az Európa Tanácsba történt felvételekor tett, miszerint eltávolítja jogrendszeréből a diszkriminatív jogszabályokat. Az eddigi 42 aláíró között magyar és szlovákiai képviselők mellett spanyol, osztrák, albán, belga, norvég, lett, német, francia, brit, svájci, svéd, észt, ukrán, örmény, finn, török, grúz, holland, dán és litván képviselő is van.
zivatar
Érkezik a jégeső – erre érdemes lesz készülni
