Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Kelet-Európa emberhiánytól szenved című cikkében ismerteti az új uniós tagállamok gazdasági növekedését, sőt jólétét veszélyeztető legfontosabb tényezőt: a térséget fenyegető demográfiai katasztrófát. Egyes kelet-európai országok (hibás megfogalmazás: a cikk szerzője valószínűleg Kelet-Közép-Európára gondol – a szerk) csökkenő lakosságszámuk miatt sohasem fogják elérni a nyugati életszínvonalat, jelzi egy tanulmány. A megoldást a dokumentum készítői Törökország uniós integrációjában és a török lakosság betelepítésében látják. (A térségben) nyomasztó emberhiány uralkodik – jelenti a Lisbon Council nevű brüsszeli agytröszt. A tanulmány a tíz új uniós tagállam, illetve Horvátország és Törökország emberi tőkéjének állapotát vette nagyító alá. Népességszám-növekedést az említett államok közül csak Törökország képes felmutatni, a többit drámai csökkenés jellemzi. 2050-ben Törökország munkaképes korú lakossága majdnem akkora lesz, mint a maradék Földközi-tengeri országok összességében. A többi új EU-tagállamban átlagosan 15 százalékos lakosságszám-csökkenéssel lehet számolni a következő 43 évben, ami Bulgária esetében elérheti a 26 százalékot. Az alacsony születésszámok mellett az új EU-tagállamok egy másik problémától is szenvednek: „A fiatalok és jól képzettek dúsabb rétekre vágynak az EU-n belül, vagy akár azon kívül”. A legfontosabb bevándorlási célnak Írország, Svédország és Nagy-Britannia számít, ez a három ország már a 2004-es uniós bővítéskor felhúzta a zsilipeket a kelet-európai munkavállalók előtt. „Reális lehetőség Európa és különösen Közép- és Kelet-Európa számára a demográfiai hanyatlás kiegyenlítésére a szoros együttműködés Törökországgal. Az egyetlen ország közel s távolban, melynek lakossága nő és ezzel egy időben az európai kultúra és történelem számos elemét osztja”, áll a tanulmányban. A Lisbon Council nem látja reálisnak azokat a félelmeket, miszerint Törökország nehezen integrálható lenne. Éppen ellenkezőleg. „Eme nemzet rettegett nagysága és kulturális távolsága valóságban az egyik legjobb lehetőség a gazdasági növekedésre és a kreativitásra.” S ebből a többi uniós tagállam is profitálna.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Erős kétségek a vasút privatizációjával kapcsolatban ismerteti a közelgő SPD-kongresszus egyik meghatározó vitatémáját. Az SPD vezetésben él a remény, a várakozás és az aggodalom, amely szerint a jövő heti szociáldemokrata pártkongresszust követően lekerül a napirendről a Német Vasutak (DB) privatizációja. Az SPD különböző platformjaiban úgy számolnak: egyedül a vasút privatizációval kapcsolatos vita rejthet még előre megjósolhatatlan kockázatokat. A következő hétfőn Hubertus Heil pártigazgató vezetésével egy munkacsoport meghallgatja a privatizáció támogatóinak és ellenzőinek érveit. Ugyanakkor azt az SPD-ben is elismerik, még ha sikerül is kidolgozni egy kompromisszumos javaslatot, nincs garancia a pártkongresszus többségének megszerzésére. Amennyiben a határozat tervezet világosan kiállna a vasút privatizáció mellett, akkor szinte biztosra vehető lenne a javaslat kongresszusi elutasítása. Ezért már olyan hangok is hallhatóak a berlini kormányon belül, miszerint szükség esetén további egyeztetésekkel kitolható lenne a kérdés 2009-ig, akkor pedig Bundestag-választások következnek.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra levelet írt Lázár Jánosnak
