Magyarország nem költ eleget vasúti sínekre

A Presseportal idézi a Pro Schienen Allianz listáját, miszerint Magyarország költi az EU-n belül a legkevesebbet sínhálózatára. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti a neoliberálisok  sokkstratégiájáról írott könyvet.

2007. 10. 25. 9:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Presseportal (presseportal.de)

A német sajtószolgálat Uniós összehasonlításban is lemaradt címmel ismerteti a vasutak érdekvédelmi szervezetének az EU közlekedéspolitikáját összehasonlító anyagát. Dirk Flege, a Sínekért szövetség ügyvezetője szerdai, berlini sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „az EU 2020-ig a teherforgalom 50 százalékos növekedésével számol. Tekintettel ezekre az előrejelzésekre, a szövetségi kormánynak a lehető leggyorsabban több pénzt kell fordítania erre a környezetbarát közlekedési módra”. A Sínekért szövetség számításai szerint Németország a lakosonkénti 39 euróval hátulról a harmadik Görögország és Magyarország mögött a vasúti infrastruktúrába történt befektetések területén. Európában Svájc 359 euróval az éllovas, amit Belgium (172 euró) és Hollandia (159 euró) követ. A 2006-os statisztika alapján a legrosszabb a helyzet Magyarországon, évi 16 euróval.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Demokráciánk végveszélyben címmel készített a legújabb könyve kapcsán interjút Naomi Kleinnel. Klein szerint legyen az háború vagy természeti katasztrófa, a radikális, piacbarát erők ezt arra használják fel, hogy terveiket megvalósítsák. Bagdad még lángolt, amikor Paul Bremer, a polgári ügyek irányítója már a teljes piacnyitásra adott utasítást, és az iraki lakosságot az ország újjáépítésében a nézői szerepre korlátozta. Hasonló dolog történt a Srí Lanka-i cunami után: megtiltották a helyi halászoknak, hogy elhagyják szükségszállásaikat és visszatérjenek a tengerpartra. Ezt az esetleges újabb cunamival indokolták, valójában egész partszakaszokat adtak el nemzetközi turisztikai konszerneknek. A Katrina hurrikán után a washingtoni kormány azonnal hozzálátott új olajfinomítók felépítéséhez, s ezzel egy időben teljességgel felhagyott a térségben a szociális lakásépítéssel.

A Sokkstratégia című könyv szerzője szerint az Egyesült Államok neokonzervatív politikusai ijesztően vonzódnak a sokkokhoz és a katasztrófákhoz. Az író szerint ez azt takarja, hogy a lakosság sokkos állapotát akarják felhasználni, minden vitát ellehetetlenítve a jelenlegi gazdasági rendszertől, és elérjék a lehető legteljesebb privatizációt. A neokonzervatívok igen nehéz helyzetben vannak: az amerikaiak 67 százaléka szeretne egy, a közösségi szolidaritáson alapuló egészségügyet, ám sokan vannak, akik dühösek a célkitűzés miatt. A probléma, hogy a kormány megpróbálja a lakosság dühét átirányítani, főként az illegális bevándorlókra. Az olyan közismert televíziós kommentátorok, mint Lou Dobbs, aki tavaly a CNN-en a neoliberalizmus nagy propagandistáját alakította, ma minden este a bevándorlók ellen beszél. A saját lakosság ellenőrzése az Egyesült Államokban olyan méreteket öltött, hogy aligha beszélhetünk szabad országról. Nem tartozom azok közé, folytatja Klein, aki azt állítja, hogy Amerika fasiszta lenne. De a demokrácia az országban súlyosan veszélyeztetett. Éppen ezért veszélyes, hogy az olyan magánhadseregeknek, mint a Blackwater, az elmúlt években olyannyira megnövelték befolyását. Egy olyan ország, amely törvényesíti a kínzásokat, s egyúttal lehallgatja a polgárait, az komolyan pengeélen ingadozik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.