Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Martin Kugler A keleti ingatlanpiaci aranyláznak nemsokára vége címmel ismerteti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzését. A bank elemzése szerint az ingatlanárak kelet-európai emelkedése nem lesz tartós. A közgazdászok az utolsó évek hatalmas ingatlanpiaci boomjának végét jósolják.
Az elemzők a piaci várakozások lehűlését elsődlegesen a háztartásoknak az emberek vagyonához viszonyított nagyfokú eladósodásával magyarázzák. Olyan országokban, mint Horvátország, Magyarország vagy Bulgária már elérte vagyonuk 40 százalékát, míg ez az euróövezet átlagában 25 percent. Ugyan a fenti országok polgárainak a GDP-hez viszonyított eladósodottsága még messze elmarad a nyugat-európai színvonaltól, ugyanakkor a háztartásoknak a bankoktól való függősége az EBRD szerint már „aggodalomra ad okot”.
Az EBRD óvatosságra int amiatt is, mert a keleti uniós tagállamok gazdasági növekedésének lassulásával számol. A keleti uniós tagok növekedési átlaga 6 százalékos, míg jövőre már csak 5,2 percentes növekedéssel lehet számolni. A jelentősen eladósodott országokban még jelentősebb lehet a gazdasági hanyatlás.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Andreas Mihm A Gazprom a német árampiacra tör címmel ismerteti az orosz gázóriás terjeszkedési terveit. A félállami orosz gázkonszern a német árampiac meghódítására készül. „Számos projekt előkészítésén dolgozunk Németországban”, nyilatkozta a lapnak Alexander Medvegyev, a cég elnökhelyettese. Vállalkozások átvételére, melyek iránt az energiakonszern komolyan érdeklődne, jelenleg nincsenek konkrét terveik: „Jelenleg Európában nem folytatunk tárgyalásokat” – nyilatkozta Medvegyev.
Medvegyev, aki a Gazprom nemzetközi üzleteiért felelős, a legelőrehaladottabb tervek közül a lubmini (Mecklenburg–Elő-Pomeránia) gázturbinás erőmű építését említette, melyet az E.ON-Ruhrgas-zal közösen terveznek. További lehetséges erőműtelephelyként a cég Gasprom Germania nevű leányvállalata a brandenburgi Eisenhüttenstadtot vizsgálja.
A Gazprom a gázüzlet mellett szeretne a jövőben beszállni az olajkitermelésbe és az áramtermelésbe. „Gázt szeretnénk eladni, de elektromosságot is”, fogalmazott Medvegyev.
A Németországban felhasznált gáz közel harmada származik Oroszországból, és ez az arány a következő években jelentősen nőni fog, mert más források kiapadóban vannak és a fogyasztás emelkedése várható.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Klaus Wiegrefe Nácik és komcsik című cikkében emlékezik a 75 évvel ezelőtti berlini közlekedési sztrájkra. 1932 novemberében a vergődő weimari köztársaság ellenfelei összefogtak, hogy megdöntsék az általuk gyűlölt demokráciát. Berlin Schöneberg kerületében, mint a német főváros számos pontján, együtt támadtak a két párt hívei a sztrájktörőkre és az őket védeni hivatott rendőrökre.
Az összecsapások csúcspontját azok az utcai harcok jelentették, melyekben négy személy meghalt. A sztrájk szervezői között ott található Walter Ulbricht (KPD), a kommunisták fővárosi vezére és a későbbi keletnémet állam egyik megalapítója, valamint Joseph Goebbels, a nemzetiszocialisták berlini körzetvezetője. Ez az együttműködés kisebb sztrájkok esetén már 1931-ben sem volt a kortársak számára meglepetés.
Amint azt Kurt Alfred Sandermann (KPD), a szász tartományi gyűlés képviselője megfogalmazta: „A bolsevizmus és a fasizmus közös célja: a kapitalizmus és a szociáldemokrácia szétrombolása.” A választókat láthatóan nem igazán zavarta akkoriban a két párt által folytatott furcsa keverékpolitika, melyet időnként az egymás ellen folytatott véres utcai harcok, máskor a weimari demokrácia és tartóoszlopa, az SPD elleni alkalmi együttműködés jellemzett.
