Elfogadták az egészségbiztosításról szóló törvényt + Képriport

Az Országgyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sem Nagy Boldizsár, sem Péterfalvi Attila nem kapta meg a honatyáktól a szükséges kétharmados támogatást. A szavazás után az államfő csalódottságnak adott hangott. A törvényhozás elfogadta a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, valamint vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot. Igent mondtak a honatyák a 2008.évi költségvetéséről szóló törvényre is. Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta az Európai Unió lisszaboni szerződését.• Két, engedély nélkül tüntetőt előállítottak a Parlamentnél • Morvai Krisztina törvényt megerősítő népszavazást kezdeményez • Gaskó: Vége a határozatlan időre meghirdetett sztrájknak• Nagyot kell durranni a kormánypárti pezsgőnek 

Csáky András (MDF) úgy vélte: az, hogy húszszázalékos díjtétel-eltérés lehet az egyes pénztárak között, azt jelenti, hogy nem lesz egységes rendszer. A politikus álláspontja szerint ezt erősíti a betegutak szervezésének pénztári gyakorlata, valamint a pénztári várólisták rendszere is. A képviselő hangsúlyozta: az, hogy a területi kórházakkal nem lesz a pénztáraknak szerződéskötési kötelezettségük, azt jelenti, hogy ezek az intézmények elsorvadnak, egy idő után kénytelenek lesznek bezárni.

Ehhez kapcsolódóan Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta: akik olyan településen élnek, ahol területi kórház van – és nincs súlyponti kórház – ott az embereknek utazniuk kell majd, ha kórházi ellátást akarnak kapni. Közölte: a leggyakoribb betegségeket a területi intézményekben látják el. Úgy vélte, a kormány szerzett jogot vesz el az emberektől. Molnár Oszkár (Fidesz) szintén e kérdéssel foglalkozva azt mondta: a területi kórházak elsorvasztása a cél.

Kelemen András (Fidesz) úgy vélte, a biztosítók abban lesznek érdekeltek, hogy a betegeket távol tartsák az egészségügyi szolgáltatásoktól. Kupper András (Fidesz) azt emelte ki, hogy vidéken – ahol a jelenlegi ismeretek szerint egy pénztár lesz – monopóliumok alakulnak ki. Pesti Imre (Fidesz) szerint elfogadhatatlan a javaslat azon pontja, amely szerint a hatvan napnál régebben lejárt kintlévőségek esetén az érintett intézménnyel a pénztárak nem köthetnek szerződést. Közölte: a kormány hozta olyan helyzetbe az intézményeket, hogy felhalmozódtak kintlévőségeik és most a kormány bünteti őket.

A ciklus legjelentősebb törvényjavaslatának nevezte az egészségbiztosítási törvényt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A miniszter azt mondta: 15 éve mérjük, hogy hogyan alakítsuk át az egészségügyet, a mai napon hagyjuk abba a méricskélést, hozzuk meg a döntést. Horváth Ágnes a csaknem kétórás vitára és az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva azt mondta, hogy az átalakítás nem vesz el, csak ad: valódi szolidaritást, a befizetésekben és az ellátás igénybevételében mindenkinek, a rokkantaknak, az időseknek, a fiataloknak, a munkanélkülieknek az értelmiségieknek és a munkásoknak is.

Szerinte az új rendszer új, jobb ellátási minőséget ad, és választási lehetőséget a pénztárak között. A rendszer ügyfélközpontú lesz, végre a beteg kerül a középpontba, igazságos lesz, és elvezet a hálapénz megszüntetéshez.

Igen a Fidesz-KDNP népszavazására

Az Országgyűlés elfogadta a Fidesz által kezdeményezett, a tandíjról, valamint vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot hétfőn. A tandíjról szóló népszavazási határozatot 345 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett, a vizitdíjról szólót 349 igen, 1 nem és tartózkodás nélkül, a kórházi napidíjról szólót 347 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett fogadták el.

Egy héttel ezelőtt az Országgyűlésben bejelentették, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesítette a három népszavazási kérdéshez összegyűjtött aláírásokat. Ezt követően a parlamentnek 15 nap állt rendelkezésére, hogy elrendelje a népszavazást.

Nem az ombudsmanjelöltekre

A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását 98 igen, 245 nem szavazattal utasította el a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.

Sólyom László köztársasági elnök december elején jelentette be, hogy Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt jelöli a jövő nemzedékek ombudsmanjának, és javasolja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos újraválasztását. Az adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án járt le. Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, hatéves időtartamra.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi posztja – az Országgyűlés döntése alapján – július 2-i hatállyal megszűnt, ehelyett hozták létre a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új országgyűlési biztos feladata, hogy figyelemmel kísérje, értékelje és ellenőrizze azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását.

Sólyom: Semmilyen szakmai hiányosságról nem beszéltek a pártok

Csalódást okozott, hogy a parlament nem választotta meg az ombudsmanjelölteket. Ezt Sólyom László köztársasági elnök mondta hétfőn újságíróknak parlamenti dolgozószobája előtt, miután az Országgyűlés leszavazta a jelölteket.

Az államfő szerint ez a szavazás minden szakmai alapot mellőz, és véleménye szerint politikai döntés volt. Ez a szavazás szakmai alapon indokolhatatlan, és szemben áll az Országgyűlés egyszer már kinyilvánított szakmai véleményével, amelyet a szakbizottságok képviselnek – jegyezte meg. Mint mondta, a jelöltek tudták, hogy kockázatot vállalnak. Hozzátette azonban: továbbra is meg van győződve arról, hogy Péterfalvi Attila és Nagy Boldizsár minden szempontból, emberileg és szakmailag is alkalmas a tisztségre.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben egyeztet-e pártokkal a jelöltek személyéről, azt válaszolta: az ő álláspontja ebben a kérdésben egy elvi és alkotmányos álláspont, amely mellett továbbra is kitart. Arra a kérdésre, hogy újra jelöli-e Péterfalvi Attilát és Nagy Boldizsárt az ombudsmani posztra, az államfő azt mondta, hogy ezt még meg kell velük beszélnie.

Péterfalvi Attila újságíróknak azt mondta: nem akarja kommentálni a politikusok szavazatát, mert szerinte a képviselőknek magukkal kell elszámolniuk. Hozzátette: szakmai munkáját a képviselők jónak találták. Nagy Boldizsár úgy fogalmazott: nem lát szakmai érveket az elutasító szavazatok mögött. Hozzátette: nem hallott nyilvános érvelést arról, hogy alkalmas-e a posztra vagy sem, ezért, mint mondta, meglepte, hogy nem választották meg. Nem lehet tudni, hogy a szavazás kinek szól, miről szól, "ez egy nagyon bonyolult délután a mai magyar közéletben", nem tudhatjuk, hogy a ránk vonatkozó szavazás rólunk szólt-e – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy vállalná-e az újrajelölést, azt mondta: erről az ember akkor gondolkodik, ha a köztársasági elnök egyáltalán felvetette ezt.

Sólyom László köztársasági elnöknek harminc napja van, hogy a két ombudsmani posztra jelölteket nevezzen meg. A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását 98 igen, 245 nem szavazattal utasította el a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.

A Fidesz, KDNP, az MDF és az SZDSZ korábban azt jelezte, hogy mindkét jelölt megválasztását támogatja, az MSZP-ben nem volt kötelező voksolás, mindenki a lelkiismerete szerint szavazhatott.

Megszavazták

Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényt, 206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A jogszabály a központi költségvetés 2008. évi bevételi főösszegét 7.899,542 milliárd forintban, kiadási főösszegét 9.017,138 milliárd forintban, hiányát 1.117,596 milliárd forintban állapítja meg.

Elsőként ratifikáltuk a lisszaboni szerzódést

Az Országgyűlés jóváhagyta az Európai Unió lisszaboni szerződését. Magyarország ezzel a tagállamok közül elsőként ratifikálta a dokumentumot.

Bővülnek az élettársak jogai

Az Országgyűlés elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot, amely számos területen ad eddig csak a házastársakat megillető jogokat az élettársi kapcsolatban élő, akár egynemű pároknak is.

(mti)