dn.sapo.pt: Portugália
Az állami tulajdonú napilap vezető híre, hogy másfél hónappal az új egészségügyi miniszter kinevezése után a portugálok ismét az utcán fognak tüntetni az ágazatban zajló átszervezések ellen. Az Aveiro körzetébe tartozó egyik északi település kárvallott lakosai azért jelentettek be tüntetést csütörtökre, mert se szó, se beszéd, megszüntették településük éjszakai orvosi ügyeletét (állandó egészségügyi ellátását – SAP). Az új miniszter asszony, Ana Jorge pedig így érvelt Portóban leváltott elődje, António Correio de Campos tevékenysége védelmében: „Az egészségügyi ellátás munkarendjének átalakítása és átszervezése nehéz döntésekkel jár, amely kiválthatja a lakosság és a szakdolgozók tiltakozását, de szükségszerű az év 365 napján, a hét minden napján a nap 24 órájában működő alapellátó szolgáltatások javítása érdekében”.
unionradio.net: Venezuelai
Luis Eladio Pérez, volt kolumbiai liberális szenátor kedden sajtótájékoztatón nyilatkozott Párizsban, ahol fogadta őt Nicolas Sarkozy, francia államfő is. Pérez februárban szabadult ki a kolumbiai radikális marxista gerillaszervezet, a FARC fogságából több mint hat évig tartó fogság után. A volt túsz nem akart elsietett kijelentést tenni, de láthatóan nagyon lelkes volt, írta a venezuelai honlap a spanyol EFE hírügynökségre hivatkozva. Pérez lelkesedésének oka, hogy több mint hat év után hamarosan kiszabadulhat Íngrid Bétancourt, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők legértékesebb túsza, volt kolumbiai elnökjelölt három másik társával együtt.
eluniversal.com.mx: Mexikó
Mexikó március 18-án ünnepelte a mexikói természeti kincsek állami kézbe vételéről és a mexikói állami olajvállalat, a Pemex megalakításának 70. évfordulójáról, amelynek külön írásokat szentelt a független mexikói napilap is. A független lap vezércikkekben (főleg „A haza nem eladó”, illetve a „Március 18-a” című írásban) a szerzők emlékeztettek az akkori döntés mai időszerűségére is, hiszen az állam cég egyre súlyosabbnak mondott helyzetét most külföldi cégek bevonásával akarják megoldani, amit az alkotmány különben tilt. (Alan Greenspan, az Egyesült Államok Jegybankjának volt elnöke tavaly alkotmánymódosításra biztatta a mexikói parlamentet egyebek között a cég válságára hivatkozva. – A szerk.)
Rosario Ibarra emlékeztetett, a forradalom – 1910-1917 – óta ismét megjelentek a nagybirtokok Carlos Salinas de Gortari (1988-1994) volt elnök jóvoltából, megállíthatatlan az Egyesült Államokban munkát keresők áradata, de hiszi, hogy népe nem hagyja magát se kifosztani, se tudatlanságba taszítani magát, mert a kőolaj az övék, hiszen a haza nem eladó. Az Ibarránál jóval mérsékeltebben fogalmazó Ramón Cota Meza is bírálja a nemzeti olajcég magánkézbe adásának tervét, és elvetette azokat a szirénhangokat, amelyek lekicsinylik, sőt feleslegesnek tartják a mexikói forradalmat, és a természeti kincsek 70 évvel ezelőtti államosítását.
Aljas és hamis rémhírnek tekinti azt az állítást, hogy a cég válsága, és tőkehiánya miatt kellene magánkézbe adni, mondván, elegendő tőke nélkül nem tudná korszerűsíteni magát. A megemlékezések egyik árnyoldala, hogy egy visszatekintő írás szerint az államosítást elrendelő Lázaro Cárdenas elnök tudtával (1934-1940) a Pemex két éven keresztül, 1938-tól 1940-ig szállított olajat Hitler Németországának, igaz, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök hallgatólagos hozzájárulásával.
