Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Gernot Facius Mennyire lehet valaki katolikus egyházi adó nélkül? című cikkében ismertet egy példátlan jogesetet. Hartmut Zapp (70) az ismert egyházjogász az anyakönyvi hivatal előtt tett nyilatkozatával kilépett a katolikus egyházból, mint közjogi testületből, ezért nem tartja magát többé egyházi adófizetésre kötelezettnek, ugyanakkor továbbra is az egyházhoz, mint vallási közösséghez kíván tartozni. A nyugalmazott professzor ezzel egy jogvitát provokált a területileg illetékes freiburgi főegyházmegyével, mely érvénytelennek tartja a nyilatkozatot. Az érsekség felfogása alapján nem lehetséges az egyház felosztása egy közjogi testületre és egy vallási közösségre. Ez jogilag világosan szabályozott kérdés – nyilatkozta Fridolin Keck, a freiburgi egyházmegye főesperese. Az egyház tagja „csak az egész egyházból tud kilépni”. Felfogásuk szerint a jogvita eldöntéséig Zapp tagja az egyháznak, ezért fizetnie kell az egyházi adót.
Minden azzal kezdődött, hogy a staufeni anyakönyvi hivatal 2007. július 5-én befogadta Zapp nyilatkozatát. Amikor a breisgau-hochschwarzwaldi járási hivatal munkatársai staufeni kollégáik mögé álltak, az egyházmegye a közigazgatási bírósághoz fordult.
Zapp utalt arra a 2006-os vatikáni törvényszövegre, miszerint a „belső döntés, a katolikus egyház elhagyása” nem egy világi hatósággal szembeni formális aktus. Amennyiben tényleges egyházszakadással fogják vádolni, akkor számára nem marad más lehetőség, mint hogy Rómához forduljon. Zapp nem számítja magát a pápa és egyházellenes lázadók közé, inkább a német püspöki kar ellenzékeként tekint magára. Talán, véli, a legfelsőbb egyházi törvényhozó hatóság szava jelentőséggel bír a teljes német egyház finanszírozási rendszerére, ahogy állami egyházjogi szempontból szintén fennáll a cselekvési kényszer. „Nem érinti a vallásszabadságot – kérdezi Zapp –, ha hívők, akik a jelentős pénzügyi terhek miatt a testületből kénytelenek kilépni, arra kényszerülnek, hogy egy állami hivataltól kérjenek arról igazolást, amit valójában nem akarnak, nevezetesen a vallási közösségüktől történő kilépésről?”
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Stephan Löwenstein Guttenberg visszautasítja az ellenállókat érintő bírálatokat című cikkében elemzi az 1944. júliusi 20-i merénylet évfordulóján tartott megemlékezéseket. Angela Merkel (CDU) hangsúlyosan kiállt a Bundeswehr általános védkötelezettsége mellet: „A védkötelezettség olyannyira haderőnk védjegyévé vált, hogy nemzetközi szinten is irigyelnek bennünket” – fogalmazott a kancellár hétfőn Berlinben, a Reichstag épülete előtt tartott ünnepélyes katonai eskütétel alkalmával mondott beszédében. „Én hiszek a védkötelezettségben. A védkötelezettség az egyik fontos kapocs a társadalom és a haderő között” – mondta Merkel. A berlini őrzászlóalj 400 újonca a Hitler elleni merénylet évfordulóján tette le az esküjét. Ugyanezen alkalomból Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) gazdasági miniszter képviselte a kormányt a plötzensee-i emlékhelyen, ott, ahol a Hitler elleni merénylet előkészítőit és a tervezett hatalomátvétel résztvevőit kivégezték.
Guttenberg, akinek számos őse részt vett az ellenállásban, beszédében azon bírálatokkal szállt szembe, amelyek kényelmesen visszatekintve ítélkeznek az életüket kockáztatókról. Ismételten „hiányzó demokratikus tudattal” vádolják őket – fogalmazott Guttenberg. „Micsoda kényelmes, sőt esetenként nagyképű ítélet, szülessen ez akár korunk állítólag immár megszilárdult tudásából, akár egyéni történelem feldolgozásából!” Nem szabad az ellenállást „elérhetetlen magas pódiumra” állítani „és egészen a valóságtól elszakadt, talán lelketlen hősöket teremteni” – nyilatkozta a gazdasági miniszter. A történtek alázatot és annak a kérdésnek a megválaszolását követeli, hogy valaki hasonló esetben miként cselekedne.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
