Latin-Amerikát 26 ország képviselte, Európát hét, Afrikát, Ázsiát és Óceániát pedig hat. A küldöttek hatpontos záróközleményt fogadtak el, amelyben többek között elítélték a katonai támaszpontok létesítését – az október végén megkötött amerikai-kolumbiai katonai támaszpontegyezményre utalva –, újra összehangolják a baloldali pártok tevékenységét, és évtizedek után ismét előkerült a békeharcos fogalma: a béke kultúrájának terjesztésére megszervezik tevékenységüket. Kubával is foglalkoztak: a küldöttek egy emberként ítélték el az Egyesült Államok „blokádját”, és külön nyilatkozatban álltak ki a június végi puccs során megbuktatott hondurasi elnök, Manuel Zelaya mellett is.
Az ötödik internacionálé bejelentése annyit jelent, hogy Chávez elismeri a negyedik internacionálét, amit még az orosz forradalmár Lev Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója hozott létre 1938-ban, de a néhai Szovjetunió, és a maoizmus hívei még napjainkban is törvénytelennek tekintik. Az 1940-ben egyébként meggyilkolt Trockij azért döntött a saját internacionálé megszervezése mellett, mert szerinte megbukott az 1919-ben megalapított harmadik – közismertebb nevén a Komintern –, amely elvesztette a harcot a sztálinizmus ellen, amiért nem képes hatalomra segíteni a munkásosztályt.
(unionradio.net, aporrea.org, el-nacional.com stb. Venezuela, wikipedia.org)
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
