Megkönnyítette a közös felkészülést, hogy Madrid, Brüsszel és Budapest egyaránt elkötelezett az európai integráció elmélyítése és az unió működésének hatékonyabbá tétele mellett – mondta a nagykövet. Labouverie abból az alkalomból adott interjút az MTI-nek, hogy az Európai Unióban (EU) január 1-jén – immár a néhány héttel ezelőtt hatályba lépett Lisszaboni Szerződés alapján – megkezdődte munkáját az új trió-elnökség, amelynek második tagjaként Belgium 2010 júliusától tölti be az EU soros elnöki tisztét.
A nagykövet elmondta, hogy Magyarország kifejezetten jó benyomást tett Belgiumra felkészültségének magas szintjével, és Brüsszel biztos benne, hogy a magyar elnökség jól teljesít majd. Magyarország Belgiumtól veszi át a stafétát, 2011 első félévében lesz soros elnök. Belgiumnak ugyan kétségtelenül megvan az az előnye, hogy az EU alapító tagjaként már nagy tapasztalata van az elnökség lebonyolításában (az idei lesz a 12. elnöksége), Spanyolországnak pedig talán nagyobb mérete miatt nagyobb súlya lehet, de egyik tagállam sem jobb a másiknál, és száz százalékig egyenlő partnerként tekintenek egymásra – mutatott rá. Magyarországnak is megvannak a maga erősségei, például a keleti partnerség vagy a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatok tekintetében – tette hozzá, megjegyezve, hogy a spanyol-belga-magyar trió példát mutathat majd a következő „hármasoknak”.
A trió-elnökség rendszerének legnagyobb előnye, hogy folyamatosságot biztosít a hat hónaponként cserélődő soros elnökségek között, és így jóval hosszabb, 18 hónapra szóló programot lehet létrehozni, hosszabb periódusra lehet tervezni. A folyamatosság fenntartásáért a hármas elnökség azt is tervezi, hogy konzultációkat folytat majd a következő trióval, a Lengyelországból, Dániából és Ciprusból álló elnökségi csoporttal, és megosztja velük a Lisszaboni Szerződésből adódó tapasztalatokat – mondta a nagykövet.
A jelenlegi trió-programban több olyan kulcsfontosságú ügy szerepel, amely mindhárom elnökség alatt kiemelt hangsúlyt kap. Ezek közé tartozik az EU intézményi reformszerződése, a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés átültetése a gyakorlatba és a 2010 utáni növekedési és versenyképességi, úgynevezett EU2020-stratégia megvalósítása. Idesorolható továbbá az éghajlatvédelem – amelynek témájában éppen a belga elnökség alatt tartanak ismét nagy nemzetközi konferenciát, ezúttal Mexikóban –, az energetikai kérdések, az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása, az unió további bővítése, valamint az új költségvetés kidolgozása.
A nagykövet utalt arra, hogy a rotálódó elnökségek tartalmát nem az éppen soros országok találják ki saját elképzelésük szerint. Amellett, hogy természetesen rányomhatják egyedi bélyegüket az elnökségükre, azok programjait alapvetően az állandóan napirenden lévő, folyamatos felülvizsgálat alatt álló ügyek határozzák meg. Pillanatnyilag nincs végleges belga elnökségi program, annak legfontosabb feladatait majd a spanyol elnökség alatti fejlemények tükrében határozzák meg. Várhatóan június közepére készül el a dokumentum, amely alapvetően a trió-program céljait követi majd – közölte a belga diplomata. Mindenképpen támogatást nyújt majd a belga elnökség a nagyrészt magyar kezdeményezésű új Duna-stratégia kialakításához.
Az Európai Bizottság várhatóan 2010 októberére készíti el a stratégiáról szóló dokumentumot, amelyet ezután az Európai Parlament és az Európai Tanács elé terjesztenek. Pierre Labouverie kiemelte, fontos, hogy felkészüljenek a váratlan eseményekre. Megemlítette, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején éppen Belgium volt a soros uniós elnök, és az Egyesült Államok elleni támadás az egész belga elnökség programját feldúlta, a korábban meghatározott célokat meg kellett változtatni. Ez nehéz helyzetbe hozta akkor Brüsszelt, de sikerült megoldani a helyzetet. Belgiumról egyébként is úgy tartják, hogy jól szokta ellátni a soros elnökséggel járó feladatokat. A nagykövet szerint ez nyilván annak is köszönhető, hogy saját belső problémái, a vallon-flamand ellentétek miatt Belgium különösen gyakorlott a bonyolult egyezkedésekben és a kompromisszumkeresésben.
Az MTI kérdésére a nagykövet elmondta: szinte egészen biztos, hogy az áprilisi magyarországi választások és a valószínűsíthető kormányváltás nem fogja befolyásolni a trió jó együttműködését. A közös hármas programot már kidolgozták és elfogadták, és a magyar parlamenti pártok közül egyik sem emelt ellene kifogást.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!