Kína nem felejt

A Neue Zürcher Zeitung beszámol arról, hogy Kína tiltakozott a guantánamói ujgur foglyok svájci befogadása miatt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósít a német–francia kormányülésről.

2010. 02. 05. 10:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Neue Zürcher Zeitung (Nzz.ch)

A konzervatív zürichi napilap Kína tiltakozik Svájcnál az ujgurok miatt című cikkében tudósít a guantánamói foglyok befogadását követő diplomáciai bonyodalmakról. Kína éles hangon tiltakozott újabb két ujgur guantánamói fogoly befogadása ellen. A berni döntés „biztosan aláássa majd a kapcsolatokat” – nyilatkozta Ma Zaohszu külügyi szóvivő újságírók előtt Pekingben.

A Jura kantonba befogadott ujguruk tagjai a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomnak, amelyet az egyesült nemzetek terrorista szervezetként tart számon – fogalmazott a külügyi szóvivő. Az ENSZ tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy senkinek sem nyújtanak menedékjogot, aki terrorista bűncselekményt követett el.

A svájci nagykövet felkereste a pekingi nagykövetséget, hogy a kínai féltől tájékozódjon a döntésről. A nagykövetség egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a követet nem rendelték be, hanem „saját kezdeményezésére” jelent meg a minisztériumban. A kínai oldal a találkozó során hangot adott „elégedetlenségének”. A szövetségi külügyi hivatal Bernben megerősítette ezt, ezen túlmenően nem kívánt további tájékoztatást adni.

A pekingi nyomás ellenére Svájc úgy döntött, hogy befogadja a muzulmán kisebbség mindkét tagját, akik több mint négy esztendőt töltöttek vád és ítélet nélkül Guantánamón. George W. Bush kormánya ismert volt arról, hogy a vallomásokat különböző kínzásokkal kényszerítette ki.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)

A konzervatív frankfurti napilap Az Agenda 2020 mentes a szakmai hibáktól című, párizsi keltezésű cikkében tájékoztat a német–francia kormányülésen történtekről. Az Elysée-palotában tartott találkozó célja a német–francia közeledés új menetrendjének megállapítása volt. Ennek immár nem jelképes presztízsberuházásokban kellene megnyilvánulnia, mint az euró vagy az EADS, hanem „konkrét és ambiciózus tervekben”. Gerhard Schröderével már csak azért sem lehet a 80 pontos tervet összehasonlítani, mert az Agenda 2020 „mentes a szakmai hibáktól” – fogalmazott a szövetségi kancellár. Merkel kiemelte: az első határokon átívelő együttműködési lépés német kezdeményezésre Strasbourg, továbbá Stuttgart, Mannheim és Karlsruhe körzetében az elektromos autók gyártása lesz.

A kancellár elfogadta Nicolas Sarkozy kezdeményezését, miszerint gondolják újra a gazdasági növekedés mérési feltételeit. Sarkozy a két közgazdász, Stiglitz és Sen javaslatait alkalmazva a gazdasági növekedés megállapításánál lényegesen jelentősebben kívánja figyelembe venni az életminőség szempontjait.

Az emberek életét befolyásoló legfontosabb újításként a kancellár azt a választási lehetőséget említette, hogy a vegyes házasságban élők eldönthetik, a német vagy a francia jog szerint kívánják vagyonjogi ügyeiket intézni. A családjogi törvényjavaslat többéves tárgyalás eredménye, melyet még mindkét államnak ratifikálnia kell. Az Agenda 2020 tartalmazza egy klímaszatellit fellövését, közös tankönyvek készítését a történelemkönyvek mintájára, valamint történeti dokumentumok digitalizálását.

Az Agenda 2020-ban megállapodtak: Németország és Franciaország intenzívebben egyeztet az uniós csúcsok előtt. A 2000-es nizzai csúcstalálkozó kudarca óta már eddig is intézményesült egyeztetések előzték meg az EU-csúcstalálkozókat (az úgynevezett Blaesheim-konzultációkat). Az Agenda 2020 azonban nyitva hagyja, hogy milyen formában tervezik az egyeztetések intenzívebbé tételét.

Az együttműködés fontosságának hangsúlyozásán túl az Agenda a gazdaság és a pénzügyek, valamint a honvédelem és a külpolitika területén alig tartalmaz konkrétumokat. A tervekben éppúgy nem szerepel a francia elképzelés az európai gazdasági kormányzatról, mint a konkrét elképzelések a fegyverkezésben, a biztonságpolitikában. A sajtótájékoztatón Sarkozy annyit közölt, hogy kedvenc elképzelését február 11-én az uniós csúcstalálkozón fogja ismertetni. „Ott közös javaslatainkat fogjuk ismertetni arról a témáról, amely a szemünkben a legfontosabb, nevezetesen a 27-ek gazdasági kormányáról. Ez az a pont, amiben valóban egyetértünk” – nyilatkozta Sarkozy.

A kancellár kíméletlenül őszinte mérlegre intette az EU-t. Az állam- és kormányfőknek „valódi gazdasági kormányzatként” kell értelmezniük magukat. „Hol vagyunk jók? Hol vagyunk rosszak? A múltban néhány dolgot megígértünk, amit nem értünk el” – fogalmazott.

Az Agenda 2020 tartalmazza a német–francia dandár bevethetőségének javítását, valamint a leendő bevetések közös megtárgyalását. Angela Merkel kérdésre válaszolva elmondta: a dandár afganisztáni bevetése elképzelhető, de az ezzel kapcsolatos bejelentéseknek még nem jött el az ideje.

Guido Westerwelle külügyminiszter csütörtökön a Le Monde-nak adott interjúban kijelentette: a francia elnök érdekes javaslatokkal áll elő, és ezzel működésben tartja az unió német–francia motorját. „Ha a francia javaslatot nem azonnali üdvrivalgásokkal fogadják Németországban, az többnyire az alkotmányunkra vezethető vissza” – fogalmazott a liberális politikus.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.