Tíz éve történt a tiszai ciánszennyezés

A Tiszán tíz éve bekövetkezett cianidszennyezést, az általa okozott ökológiai katasztrófa következményeit, és a károk csökkentésére indított védekezés eseményeit idézték fel a folyó élővilágának emléknapján, hétfőn Szolnokon.• Betiltanák a cianidos bányatechnológiát

MNO
2010. 02. 01. 18:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy Gyula, a Közép-Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója felidézte: Romániában 2000. január 30-án átszakadt az aranymosást végző nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátja. A becslések szerint 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba és a Tiszába jutott. A károk nagyságát érzékeltetve elmondta: a folyón levonuló, és a határértéket messze meghaladó sejtméreg 156 tonna halat pusztított el.

A védekezés során kétszer is harmadfokú kárelhárítási készültséget kellett életbe léptetni, míg a területi vízügyi igazgatóság különböző műszaki manőverekkel próbálta az ökológiai katasztrófa mértékét csökkenteni. Ezek egyikeként a kiskörei tározótó vízszintjét duzzasztás révén megemelték, hogy minél több vizet tudjanak felhasználni a 30-35 kilométeren elnyúló szennyezett folyam felhígításához.

A másik sikeres manővernek az számított, hogy a szennyezett vizet a lehető leggyorsabban átvezették a tározón, majd a vízlépcsőnél „átbuktatták”, hogy oxigénnel dúsuljon. A szakember szerint ezzel együtt félő volt, hogy a szennyezés az egész tiszai táplálékláncot megsemmisíti, szerencsére ez a Tisza önmagát megújító ereje miatt nem következett be. A halak egy kisebb része például úgy maradt meg, hogy a szennyezés elől menekülve a Tiszába torkolló vízfolyásokban menedékre talált – ismertette.

A megemlékezés résztvevői nevében koszorúkat és virágokat helyeztek a vízre, hogy így üdvözöljék az azóta ismét életerős Tiszát. A környezeti katasztrófa Magyarországon mintegy másfél millió embert veszélyeztetett, tömeges halpusztulást okozott, és ezer, halászattal vagy vízparti turizmussal foglalkozó ember megélhetését tette bizonytalanná. A part menti települések közül különösen Szolnok került nagy vészhelyzetbe, miután az ivóvizéül szolgáló nyersvizet a Tiszából nyeri.

Az Országgyűlés február elsejét a 2000 júniusában hozott határozatával nyilvánította a Tisza élővilágának emléknapjává.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.