Az ívelt pengéjű kard – a szablya – inkább vágásra, mint szúrásra alkalmas fegyver. Eredete Keletre utal; az ívelt pengéjű szúró- és vágófegyverek őshazája Belső-Ázsia és Kína. Európába a szablya az ázsiai lovas népekkel került be, ebben oroszlánrésze volt a magyaroknak. Az ívelt pengéjű vágófegyverek előnyeként említik, hogy kisebb erő kifejtésével is mélyebb sebeket ejt, mint az egyenes kard.
Az összefogásból Csongrád megye, Kistelek városa, a Szegedi Szabad Vitézi Iskola, az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület és a Rendezvényház is kiveszi a részét. Az eseményre közel 100 versenyzőt várnak.
Idén háromnapos programsorozattal tiszteleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt Csongrád Megye Önkormányzata, ennek része a kisteleki szablyavívó-bajnokság is – mondta el Sándor Attila megyei alelnök. Hozzátette, a hagyományőrzés és a sport szempontjából is kiemelt helyen szerepel ez az esemény, hiszen az idei esztendő az Egészség és Sport Éve Csongrád megyében.
Az alelnök azt is elmondta, hogy ugyanolyan sikeressé szeretnék tenni ezt a rendezvényt, mint az íjásztalálkozót sikerült azzá tenni Ópusztaszeren; és a céljuk, hogy a városban tartsák, hogy a résztvevők évről évre el tudják vinni a megye jó hírét szerte a világba.
Az I. nemzetközi szablyavívó-bajnokságra érkeznek versenyzők Erdélyből, a Felvidékről, Angliából és Bulgáriából, illetve várnak még sportolókat Svájcból, Németországból, Ausztriából, Ukrajnából és Lengyelországból. A bajnokságot kísérőprogramok egészítik ki, a sportcsarnok mellett lesz népi kézműves vásár, veteránjármű-találkozó és például 1848-as fegyvertörténeti bemutató is.
A versenyt 3 egyéni és 2 csapatküzdelmi számban bonyolítják le. Lesz fa- és fémfegyveres kategória, sőt olyan versenyszám is, ahol a küzdők mindkét kezében fegyver lesz. A versenyszámok között a csapatok bemutatókkal szórakoztatják a nézőket.
A rendezvényen lehetőségük lesz a helyi hagyományőrzőknek is megmutatni tudásukat. Fellépnek a Kisteleken működő különböző küzdősport-egyesületek, valamint a temesvári Margaréta táncegyüttes is. A versenyre ellátogatók megismerhetik a kor ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyvereit, és azok gyakorlati használatát.
Oktatják is a vívást
Magyarországon a szablyavívás újraélesztője az erdélyi származású Dr. Hidán Csaba egyetemi tanár, régész, történész, aki a Károli Gáspár Református Egyetemen hallgatóinak tanítja a szablyavívást – derül ki Rusz Alajos, a Szabad Szegedi Vitézi Iskola vezetőjének összeállításából.
László András, aki küzdősportokban és öttusában is magas szintre jutott, továbbfejlesztette a Hidán Csabától tanultakat. 15 éve foglalkozik a hagyományos szablyavívás elméletével, gyakorlatával. Felkutatta a megmaradt szakkönyveket, forrásanyagokat, tanulmányozta a magyar történelmi harci tudományokat. Rendszerét az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesületben oktatja.
2005-ben megrendezték az első magyar bajnokságot, ami akkor még alacsony részvétel mellett történt. Rusz Alajos szegedi küzdősportedző 2007-ben csatlakozott az Ősi Tűz vívóiskolához és Szegeden elkezdte oktatni a szablyavívást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!