Verespatak: szabad az út?

A Verespatakon romániai leányvállalata révén aranybányát nyitni tervező kanadai Gabriel Resources vállalat szerint Bukarestben nőtt a politikai akarat a beruházás kivitelezése érdekében.

MNO
2010. 03. 11. 17:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kanadai vállalat vezetői ezt a 2009-es évre vonatkozó pénzügyi jelentésében állapítják meg, amit csütörtökön tettek közzé. A vállalat szerint a 2008 végén történt romániai kormányváltás nyomán – amikor a Demokrata Liberális Párt (PD-L) került hatalomra – élénkebbé vált a román hatóságokkal folytatott párbeszéd. Keith Hulley, a Gabriel Resources ügyvezető vezérigazgatója a jelentés bevezetőjében úgy értékeli, hogy a román kormány tagjai részéről nagyobb lett az érdeklődés a beruházás iránt. A vállalat szerint az utolsó nagy akadály a beruházás kivitelezése előtt a környezeti hatástanulmány engedélyeztetése. Ezt a folyamatot 2007-ben a román hatóságok felfüggesztették, mert a vállalat nem rendelkezett érvényes településrendezési engedéllyel.

Ez a procedúra azóta sem mozdult ki a holtpontról, azonban a kanadai vállalt vezetője biztatónak tartja, hogy a hivatalban lévő román kormány a verespataki beruházást bevette a kormányprogramba. A pénzügyi jelentés szerint a Gabriel Resources 38,4 millió kanadai dolláros (27,3 millió euró) költségvetést tervezett 2010-re a verespataki beruházásra. A kanadai vállalat eddig összesen 400 millió dollárt költött a projektre.

A vállalat becslései szerint a környezeti hatástanulmány jóváhagyása esetén a pénzügyi költségvetést 93 millió kanadai dollárral (66,1 millió euró) kell pótolni telekvásárlás és az építkezési engedély, valamint egyéb jóváhagyások „megszerzési folyamatának a felgyorsítására”. A bánya megnyitását a magyar kormány mellett számos romániai és magyarországi civil szervezet, valamint a romániai történelmi egyházak és a Román Tudományos Akadémia is ellenzi, mivel a Verespatakon a földben rejlő 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológia alkalmazásával termelné ki a kanadai vállalat.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.