A gróf, aki fellépett a vörösök ellen és megjárta Mauthausent

Királyi sofőr által vezetett autójára vöröskatonák nyitottak tüzet, a Gestapo emberei koncentrációs táborba hurcolták. Kastélyában 1910-ben már villannyal világítottak, saját tenyésztésű versenylovai sorra nyerték a pesti derbiket. Arborétuma világhírű volt és bőkezűen adományozott a sportegyesületeknek, de a Vas megyei birtokán élő rászorulókat is sokszor megörvendeztette 100 pengőseivel. Három fronton is harcolt az első világháborúban és IV. Károlyhoz csatlakozott a második királypuccs idején. 130 éves lenne gróf Sigray Antal, Vas megye egyik legjelesebb szülöttje.

1879. május 12-én született a Vas megyei Iváncon a 20. századi Magyarország egyik legkalandosabb életű arisztokratája, gróf Sigray Antal, aki ugyan életének jelentősebb részét politikusként, a Főrendi Ház, majd 20 év körmendi választókerületi képviselőség után a Felsőház tagjaként Budapesten élte le, de sokat köszönhet neki a legnyugatibb megye is. Többek között azt, hogy atrocitások nélkül sikerült felszámolni itt a vörösök uralmát, pedig előbb a véreskezű Szamuely Tibort, majd Rákosi Mátyást küldték Vasba Kun Béláék „rendet tenni”, felszámolni a tanácsköztársaság ellen szervezkedőket. (Szamuely június elején páncélvonatával érkezett meg Szombathelyre, 7-ére tűzzel, vassal le is verte a régi rend hívei és a vasutasok által megszervezett ellenállást.)

A háború után a svájci diplomáciai szolgálatból hazatérő, negyvenes éveinek elején járó gróf nem maradt tétlen, fegyveres különítményt szervezett báró Lehár Antallal, a neves operettszerző testvérével a határ közelében, a stájerországi Feldbachban. A határt átlépő autójukra, amit Sigray visszaemlékezései szerint Zita királyné sofőrje vezetett, augusztus 5-én Körmenden még rálőttek a vörösök, de másnap Szombathelyen már az ott szervezkedő fehértisztekkel együtt, a lakosság többségének támogatásával, vér nélkül átvették a hatalmat, szétkergetve a helyi direktóriumot. „Ez volt az első, önerőből végrehajtott fegyveres ellenforradalom Magyarországon, amely jóval megelőzte Horthyékét, s ráadásul valóban közvetlen külföldi támogatás nélkül valósult meg” – jegyzi meg a gróf az eseményeket ismertető, kommentáló írásában. (Nem véletlen Horthy ily módon történő emlegetése, hiszen Sigray egész pályafutását legitimista politikusként, ebből a szempontból Horhy ellenzékeként vitte végig. Náci-ellenes fellépései miatt Magyarország német megszállásának napján Mauthausenbe hurcolták, ahonnan Svájcon keresztül Amerikába távozott, ott is halt meg a táborban szerzett betegségében, 1947 karácsonyán.)

Augusztus 7-én Lehár és Sigray már tanácskozást hívott össze a szombathelyi vármegyeházán, ahol megteremtették a közigazgatás alapjait. Végül a Peidl Gyula rövid életű kabinetjét követő Friedrich-kormány Nyugat-Magyarország kormánybiztosának nevezte ki. Többek között neki is köszönhető, hogy a vörösök terrorját nem követte véres bosszú a nyugati országrészben. A tanácsköztársaság mellett magukat elkötelezőket, már akik a bűneik miatt várható megtorlások miatt nem hagyták el az országot, hosszabb-rövidebb internálás, esetleg börtönbüntetés után szabadon engedték. Vas megye falvaiban amúgy sem „nyertek teret” túlzottan a bolsevik eszmék. A visszaemlékezések jobbára a csőcselék hatalmaskodásáról, a fegyverhez és hatalomhoz jutó képzetlen emberek érthetetlen viselkedéséről szóltak. Jellemző, hogy a Körmend és Szentgotthárd között félúton fekvő Gasztonyban annyi maradt meg a falusiak emlékezetében a vörösök uralmáról, hogy a település utolsó házainál meg kellett állni a menetrend szerint közlekedő vonatnak, mert a körmendi Vörös Őrség egyik parancsnokának nem volt kedve másfél kilométert gyalogolni a szeretőjéhez.

A grófot viszont a mai napig a jó emlékezetében őrzi a környék lakossága. Tevékenységével alárendeltjei tisztelete és szeretete mellett kortársai megbecsülését is kivívta. 1910-ben a kastélya és gazdasági épületei már villamos árammal voltak megvilágítva, az áramot a Rába árterében épült erőmű szolgáltatta. Híres volt a kastélyhoz csatlakozó arborétum és botanikus kert, ami a dombtetőn álló épületektől egészen a folyóig húzódott. Ennek maradékai a mai napig jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek. Szobra a kastély előtti emlékparkban látható, Magyarország legnagyobb tulipánfájával együtt.