Csókási Eszter a témában rendezett konferencián hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a következő évben elkészülő tanulmánnyal bebizonyítsák, hogy a térségben szükséges ennek a vasútvonalnak az újjáélesztése, és ebben jelentős segítséget remélnek a jövő évi soros magyar EU-elnökségtől.
A vonal jelentősége több szempontból is fontos, hiszen a lakosság kapcsolatai erősödhetnek a térségben, ha könnyebbé válik az utazás, gazdaságilag viszont a szomszédos országok – Románia, Bulgária – uniós csatlakozását követően megjelent óriási közúti forgalmat lehetne a vasútra terelni – tette hozzá.
A komplex megvalósíthatósági tanulmányra a DKMT és Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya együttműködésében pályázatot. A projekt összköltsége 388 ezer euró, amelyből az uniótól 330 ezer eurót nyertek.
Mint elmondta, a cél, hogy az Európát átszelő vasúti hálózat részévé nyilvánítsák a folyosót. Így megkezdődhet a kialakítása, azaz bekerülhet a középtávú fejlesztések sorába, és a 2020-as évek elejére elindulhat a forgalom abban a 400 kilométeres sávban, amelyen most nincs nemzetközi vasúti közlekedés.
A tanulmány részét képezi a pontos nyomvonal megtervezése és annak megállapítása is, hogy milyen sebességű forgalmat lehet majd azon lebonyolítani. A jelenlegi nyomvonal 120-140 kilométeres óránkénti sebességet tenne lehetővé, de a nemzetközi folyosók Európában általában 160 kilométeres sebességűek.
A vonal a 1885-ben épült meg, amelyet az első világháború után levágtak az ország vasúthálózatáról. Míg Szeged és Szabadka között megmaradt a forgalom, addig Szabadka–Csikéria–Bácsalmás között teljesen megszűnt.
(MTI)
origo.hu
Kígyó miatt rettegtek Lentiben, futótűzként terjedt a hír
