A magyar diplomácia irányítója a nap folyamán részt vett az uniós országok külügyminisztereinek tanácskozásán, és ezután magyar újságíróknak elmondta: mind a külügyminiszteri megbeszélésen, mind az Európai Tanács elnökével, Herman Van Rompuyjel lezajlott találkozón megerősítette ezt a magyar kötelezettségvállalást. Magyarország emellett tökéletesen meg fog felelni a jövő év első felében esedékes EU-elnöksége ellátásához kapcsolódó követelményeknek – tette hozzá Martonyi János.
Elmondta, hogy a miniszterek meghallgatták Van Rompuy tájékoztatóját annak a pénzügyminiszteri munkacsoportnak („task force”) az eddigi tevékenységéről, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának a szorosabb összehangolását tűzte ki célul. Ebben az összehangolásban a közös céloktól való eltérés megelőzését, szükség esetén a kiigazítást, illetve annak eredménytelensége nyomán a szankcionálást szolgáló intézkedések is szerepelnek. A prevenciós-korrekciós-szankciós rendszernek a jövő év január 1-jétől kellene működnie, és addig meg kell teremteni az ehhez szükséges „világos jogi alapokat” – mondta Martonyi.
A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy a szóba jöhető szankciók egyelőre csak az eurózóna országait érintenék. Az euróövezeten kívüli országok tekintetében uniós források szerint ma még csak egyetlen olyan eszköz alkalmazása jöhet szóba, amely hátránnyal sújtja a közös célkitűzéseket nem teljesítő országokat, ez pedig az úgynevezett kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapok folyósításának a felfüggesztése. Ilyen intézkedést a gyakorlatban eddig még nem alkalmaztak egyetlen tagországgal szemben sem, bár a jogi lehetőség ma is megvan rá, tehát nincs szükség arra, hogy a „task force” külön intézményesítse ezt az eszközt. Az unió egyébként ezt nem tekinti a szó jogi értelmében vett „szankciónak” – abból a megfontolásból, hogy a kohéziós alapokhoz való hozzájutás normális feltételrendszeréhez tartozik az államháztartás rendezett állapota.
Fenntartja álláspontját Magyarország
A gazdaságpolitikai összehangolásról egyeztető pénzügyminiszteri munkacsoport előzetes jelentését csütörtökön a tagországok csúcsvezetői is meg fogják hallgatni, de az átfogó értékelés nem most, hanem majd csak az október végén esedékes, következő EU-csúcson várható.
Martonyi János újságírói kérdésre megerősítette: Magyarország fenntartja azt az álláspontját, amelyet kilenc uniós tagország közös állásfoglalásában korábban kifejtettek, miszerint a költségvetési hiány számításánál figyelembe kellene venni azt is, hogy a nyugdíjreformot végrehajtó országokban az államnak keletkeznek olyan nyugdíjkifizetési kötelezettségei, amelyek fejében bizonyos befizetések nem folynak be a költségvetésbe, hanem a magánnyugdíjpénztárakhoz kerülnek. Martonyi szerint ennek figyelmen kívül hagyása méltánytalan lenne. Elmondta, hogy több tagország ellenzi az ilyen tételek figyelembevételét. Mint hozzátette, felmerült olyan elképzelés is, hogy a költségvetési hiány kiszámításakor ezt még figyelmen kívül hagynák, de a túlzott költségvetési hiány hátrányos jogkövetkezményeinek az érvényesítésekor már tekintettel lennének erre a szempontra.
(MTI)
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
