A kérdés vizsgálatakor a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy még a legnagyobb német bankok sem fogják tudni teljesen saját erőből „összehozni” a Bázel III követelményeinek megfelelő tőkét, illetve pénzügyi mutatókat.
A német bankmentő alap vezetője szerint a teljes német bankágazatnak mintegy 200 milliárd euró pótlólagos tőkére lesz szüksége az új szabályozás miatt.
A világ központi bank- és pénzügyifelügyelet-vezetőinek Bázeli Bizottsága a múlt vasárnap hirdette ki az új nemzetközi szabályokat a bankok tőkemegfelelési mutatóinak szigorítására. A megbeszélések színhelyéről Bázel III-nak nevezett intézkedéseket a nemzeti kormányok, parlamentek dolga lesz törvénybe iktatni fokozatosan, 2019-ig.
A rendszer alapját az 1988-ban meghirdetett Bázel I egyezménycsomag vetette meg. Akkor azt határozták meg, hogy a nemzetközi színtéren szereplő bankoknak legalább 8 százaléknyi tőkét kell szavatoló tartalékban tartaniuk a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeghez képest. Ez lett az alapvető tőkemegfelelési mutató. A 2004. júniusban meghirdetett, és azóta folyamatosan toldozott-foldozott Bázel II ezeken a lényegi dolgokon nem változtatott, hanem általános szabványokat igyekezett adni a nemzeti felügyeleteknek a tényleges ellenőrzési, szabályozási munkához.
A tovább „javított” Bázel III szerint a bankoknak 4 százalékról 6 százalékra kell emelniük az „első körös” (Tier1) tőkemegfelelési mutatót, ezen belül a „magtőke” arányát 2 százalékról legalább 4,5 százalékra kell növelni. Ehhez hozzá kell tenni legalább 2,5 százaléknyi „válságpuffert”, vagyis „tőkemegőrzési ütközőt” is.
A Bázel III megalkotói dicsérik a 2013-tól fokozatosan életbe léptetendő új szabályozást mint olyat, amely hosszú távon erősíteni fogja a pénzügyi stabilitást, a bankok viszont úgy vélik, kevesebb pénzük marad hitelezésre, és ettől lassulni fog a gazdasági növekedés.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor üzent Bukarestnek: csak egy feltétellel működne együtt az új román elnökkel
