– Háborúellenes költségvetésnek nevezte a 2026-os költségvetést a nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat szerdai általános vitájában az Országgyűlésben. Nagy Márton azt mondta, a jövő évi költségvetés a Magyarország szomszédjában folytatódó háború káros hatásainak kivédését célozza, és középpontjába állítja a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok támogatását.
A miniszter nyitóbeszédében jelezte:
a költségvetés garantálja majd minden magyar család biztonságát és azt is, hogy eközben mindenki képes legyen egy újabb lépést tenni előre.
A költségvetés ennek megfelelően garantálja a munkaalapú társadalom, vagyis a rekordmagas foglalkoztatottság és rekordalacsony munkanélküliség előfeltételeit és biztosítja a nemzeti és családközpontú politika továbbvitelét is.
Nagy Márton a távirati iroda ismertetése szerint úgy fogalmazott, hogy a kormány jövőre
- Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre,
- fenntartja a rezsicsökkentést,
- garantálja a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését,
- megvédi a munkahelyeket és újabbak megteremtését segíti.
– A 2026-os költségvetés mindezek mellett a béremelések költségvetése is – hangsúlyozta a tárcavezető, aki elmondta, jövőre 4,1 százalékos GDP-bővüléssel és 3,6 százalékos inflációval, valamint 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak.
Közölte, 2026-ban a tervezett hiány megegyezik a kamatkiadásokkal, a GDP-arányos államadósság a 2024-es 73,5 százalékról jövőre 72,3 százalékra csökken. Hozzátette, a költségvetés jövőre a magyar családoknak fizet ki nyolcszázmilliárd forintot a lakossági állampapírok kamataira.
A legfontosabb kérdés: Ukrajnába megy-e a magyarok pénze?
A miniszter szerint 2026 legfontosabb kérdése: Ukrajnába megy-e a magyarok pénze? Ukrajna Brüsszel által erőltetett, illetve gyorsított EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és Magyarországnak is – hangoztatta. A kormány feladata az is, hogy a jövőre tervezett adócsökkentést megvédje Brüsszeltől és Ukrajnától.
A fontosabb jövő évi intézkedések közül kiemelte Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázását, a negyven év alatti kétgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentességét.
A családok támogatására 4800 milliárd forintot, a rezsivédelemre szolgáló nyolcszázmilliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot fordítanak.
Az anyák személyijövedelemadó-mentességére mintegy 377 milliárd forint lesz jövőre, a családi kedvezmény emelésére pedig 290 milliárd forintot biztosítanak, a 25 év alatti fiatalok kedvezményére 237,5 milliárd forintot fordítanak. Emlékeztetett arra, hogy a bérmegállapodásnak megfelelően 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik a minimálbér, és biztosítják költségvetésben a hathavi rendvédelmi és honvédelmi fegyverpénzt.
Megnyitották a tárgyalásokat a nem támogatott gyógyszerek árának letöréséhez is
Nagy Márton azt mondta, a kormány azért dolgozik, hogy a magyar gazdaság növekedése a lehető legmagasabb legyen; fellépnek az áremelések ellen, bevezették az árréscsökkentést, a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek pedig önként korlátozták a szolgáltatások díját. Hozzátette, megnyitották a tárgyalásokat a nem támogatott gyógyszerek árának letörése érdekében is.
Ismertetése szerint 2026-ban gazdaságfejlesztésre mintegy 5050 milliárd forintot fordítanak, ebből 2200 milliárd forint az uniós, 2850 milliárd forint pedig a hazai költségvetési forrás.
Jövőre továbbra is biztosítják a 21 pontos Új gazdaságpolitikai akcióterv fedezetét, amelynek célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor-program keretében a kis- és közepes vállalkozások támogatása.
Elmondta, a 2026-ban több száz beruházás indul, illetve folytatódik, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. A beruházások célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés – közölte, úgy értékelve, a magyar gazdaság bővülése várhatóan felgyorsul 2026-ban.
A költségvetésben 7700 milliárd forintra növelik a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra szánt összeget, ez ötszázmilliárddal több, mint az idei előirányzat, és azzal számolnak, hogy jövőre nyugdíjprémiumot is fizetnek, mintegy 24 milliárd forint összegben.
Egészségügyi célokra jövőre 3919 milliárd forint áll rendelkezésre, ez az idei forrásokhoz képest 280 milliárd forinttal magasabb összeg. A honvédelmi kiadások 2026-ban is elérik a GDP két százalékát; a védelmi kiadásokra szánt teljes összeg 2016 milliárd forint, amely több mint 15 százalékos növekedésnek fel meg az előző évhez képest.
Hozzátette, a rendvédelmi kiadások jövőre megközelítik az 1700 milliárd forintot, az oktatásra több mint négyezermilliárd forintot biztosítanak, ami 2025-höz viszonyítva több mint 160 milliárd forinttal magasabb összeg.
Nagy Márton tájékoztatása szerint kultúrára 653 milliárd forintot különítenek el, az önkormányzatok támogatására pedig mintegy 1419 milliárd forint szerepel a büdzsében, ez 114 milliárd forinttal több, mint a 2025-ös előirányzat.
Jelezte, az uniós támogatások esetében a 2021–2027-es költségvetési ciklus programjainak ütemezett végrehajtásával számolnak:
az uniós programokat nézve összességében több mint 2700 milliárd forint kifizetésére és mintegy 1800 milliárd forint uniós bevétel érkezésére számítanak, ezzel párhuzamosan Magyarország 789 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez.
Nagy Márton kitért arra is, hogy a Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, ezt az összeget a költségvetés végrehajtása során – az adóbevételek megfelelő alakulása esetén – az adott területekre visszapótolja. Addig is a 2026-os költségvetés stabilitása érdekében ezzel az összeggel a tartalékot az eredetileg tervezett ötvenről 192 milliárd forintra emelték.
Megalapozott a 2026-os költségvetés tervezete
A vitában számításokkal megalapozottnak értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Windisch László azt mondta: a bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózis szerint alakulnak. Szólt arról is: a 2025. és a 2026. év makrogazdasági folyamatait tekintve különösen sok a bizonytalanság. A Magyarország gazdasági lehetőségeit lényegesen befolyásoló politikai és gazdasági, valamint globális és hazai tényezők hatásában egyaránt jelen van a dinamikus fejlődés lehetősége és a növekedés visszafogása. A 2026. évre vonatkozó kormányzati makrogazdasági prognózis az előbbire épít, miközben a negatív körülmények is nagyon valóságosak.
A bizonytalanságok ellenére a számvevőszék annak feltételezésével végezte a javaslat értékelését, hogy az annak indokolásában ismertetett kormányzati prognózis teljesül. A kormány által figyelembe vett gazdasági pálya megvalósulására ugyanis van reális esély, annak teljesülését az ÁSZ elnöke nem tartja kizártnak.
– A Költségvetési Tanácsnak a törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna egyet nem értés jelzését – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. Kiemelte, hogy a kormány elfogadta a tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát ötvenmilliárd forintról 192 milliárd forintra növelte, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott.
A tanács megítélése szerint a foglalkoztatottak számára vonatkozó költségvetési várakozások megalapozottak, a tervezet azonban nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint két százalékponttal a 2024. november végén kötött minimálbér-megállapodásban rögzített értéket.
