Bihall Tamás kifejtette: a magyar szakképzés alapproblémája az elmúlt időszakban az volt, hogy a képzésből kikerülők száma és képzettsége nem felelt meg a gazdaság igényeinek. Ez azt jelenti, hogy az egyébként nagyon alacsony presztízsű fizikai munkaterületeken – döntően az építő-, a szerelő-, illetve gépiparban – , valamint az idegenforgalom és a vendéglátás területén jelentős szakemberhiány alakult ki. Az MKIK oktatási és képzési alelnöke hangsúlyozta: a németországi duális szakképzésnek megfelelő változtatás azt jelenti, hogy jellemzően ezekben a fizikai szakmacsoportokban a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő módon alakítják át a szakképzést úgy, hogy az a gyakorlati oktatásra helyezi majd a hangsúlyt. Magyarországon jelenleg harmadannyi gyakorlati óra van csak, mint a német szakképzési rendszerben – fűzte hozzá.
Példaként említette, hogy míg Németországban egy asztalos tanuló 4200 órát tölt a szakma megtanulásával, addig Magyarországon csak körülbelül 1500-at. Az átalakítás eredményeképpen az MKIK átveszi közel 130 szakma gondozását, beleértve a komplett követelményrendszert, az órarendek kidolgozását, valamint a vizsgaelnök kijelölését, a szintvizsgáztatást, vagy a tanulmányi versenyek szervezését – mondta az alelnök. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára nyár végén arról beszélt, hogy a kormány azt tervezi, fokozatosan bevezeti a 9. évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzési rendszert. Az idei az első olyan szakképzési tanév, amikor több szakmában a hagyományos, 4-5 éves képzés mellett úgynevezett előre hozott szakképzés is indult. Ennek lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, és 17 éves korukra szakképesítést szerezhetnek.
Az eddigi gyakorlat szerint 4-5 éven át kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek. Szakmacsoportonként változó, hogy a gyakorlati órák aránya hány százalékkal nő, de például a hiányszakmákban – így a kőműves, ács-állványozó, asztalos, gépi forgácsoló, hegesztő szakmákban – legalább 30 százalékkal szeretnék növelni az arányt, és térségenként további ilyen hiányszakmák lehetnek – mondta Bihall Tamás. Az alelnök szerint a diákok oldaláról is „meg kell támogatni a rendszert”, hogy többek között ösztöndíjakkal orientálják a pályát választó fiatalokat a fizikai szakmák felé. Egy erős duális képzési rendszer megvalósításához a vállalati szektort is érdekeltté kell tenni a képzésben, mivel a gyakorlati órák nem az iskolai tanműhelyekben, hanem az „életben”, a vállalati szektorban zajlanak majd – fűzte hozzá az alelnök.
(MTI)
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
