Erősebb képviseletet szeretnének az ausztriai kisebbségek

A jelenleginél erősebb képviseletet szorgalmaztak ausztriai népcsoportok képviselői, köztük Deák Ernő, a Magyar Népcsoporttanács elnöke egy hétfői, bécsi pódiumbeszélgetésen. A népcsoportok képviseletét törvényben kell rögzíteni és megfelelő jogokkal felruházni – mondta Deák Ernő a népcsoporttörvény módosításának előkészületeiről szólva az osztrák parlament rendezvényén.

A törvényben elismert hat ausztriai nemzeti és etnikai kisebbség – magyarok, szlovénok, horvátok, romák, csehek és szlovákok – szervezetei jelenleg a civil szervezetekre vonatkozó egyesületi törvény alapján működnek. A szervezetek képviselőket küldenek a miniszterelnöki hivatal mellett működő népcsoporttanácsokba, ezeknek azonban csak tanácsadási joga van. Josef Ostermayer, a miniszterelnöki hivatal államtitkára úgy vélekedett, „soha nem volt még ilyen közel” a törvénymódosításról szóló megállapodás. Ostermayer szerint 2011-re létrejöhet és a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat.

Az államtitkár elmondta, véleménye szerint a törvény szövegében az elismert ausztriai népcsoportok meghatározásánál az 1976-ból származó „sajátos népi hagyományok” (Volkstum) helyett a nyelv és kultúra szerinti hovatartozásnak kellene szerepelnie. Kiemelte, hogy hangsúlyt kell fektetni a kétnyelvűség támogatására.

Deák Ernő, aki a Burgenlandon kívüli magyar szervezeteket összefogó Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöki tisztségét is betölti, hangsúlyozta, hogy a törvényhozónak figyelemmel kell lennie a népcsoportok valós helyzetére, így például az elvándorlásokra és betelepülésekre.

Jandre Palatin, a Burgenlandi Horvát Kultúregyesület vezetője úgy látja, a népcsoporttanácsok „Csipkerózsika-álmot alszanak”, és évente csak egyszer ébresztik fel őket, a támogatások szétosztásakor. Nehezményezte, hogy – mint mondta – a központi érettségi vizsga bevezetéséről hozott tavalyi törvény megalkotásánál nem kérdezték meg a népcsoporttanácsok véleményét. Rudolf Sarközi, az Ausztriai Roma Kultúregyesület elnöke hozzászólásában európai szintű megoldást szorgalmazott és arra kérte az államtitkárt, hogy a jelenleg zajló költségvetési tárgyalásokon „gondoljanak a népcsoportokra is”, emeljék meg a támogatási keretet.

Rudolf Vouk ügyvéd, a Karintiai Szlovénok Tanácsának volt elnöke a választott képviseletek létrehozása mellett foglalt állást. Ostermayer ezzel a javaslattal szemben ellenvetéssel élt. Nehézségekbe ütközne meghatározni, ki jogosult szavazni, vagyis ki tartozik az egyes kisebbségekhez – mondta. Vouk a karintiai szlovén kisebbségek és a tartományi kormányzat közti, hosszú évek óta folyó vitára emlékeztetve úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szervezeteknek nincsenek jogi eszközeik a kollektív kisebbségi jogok érvényesítéséhez.

(MTI)