Szakértők szerint a pénzhamisító műhely bő 550 évvel ezelőtt, Mátyás király uralkodása idején működhetett, a barlangban megtalált, rosszul kiütött Mátyás-dénárokból erre lehet következtetni.
Gaál Lajos geológus, a Szlovák Barlangigazgatóság felügyelője szerint az értékes és különleges lelet nagy valószínűséggel kapcsolatban állhat azzal a pénzhamisító műhellyel, amelyet 1954-ben Juraj Bárta tárt fel a Felfalusi-barlangban.
„Nem akarom elmondani, hogy pontosan melyik barlangban találtuk meg néhány hete a hamisító műhely nyomait, mert a bejárata még nincs biztosítva a vandálok és az illegális kincsvadászok ellen. A tízegynéhány érmét, valamint a nyersanyagnak előkészített ezüstözött rézlapokat és a verőtövet most Iglón vizsgálja egy régész kolléga. Mindezt hamarosan a nagyközönség is láthatja” – közölte a geológus.
A barlangászok már évek óta dolgoznak a Derencsényi-karsztban található tucatnyi barlang feltárásán, régészeti jelentőségükről eddig is voltak ismereteik. Bronzkori cserepek, csontok, tűzhelyek maradványai kerültek elő, sőt az Orsókős-barlangban rajzokat is találtak. Keletkezésük korát szénizotópos vizsgálattal állapítják meg.
A derencsényi Kis-lyukbarlang is figyelemre méltó, ott is megtalálták az ősi kultúrák nyomát, ezt a területet egy jól kiépített tanösvényen mintegy másfél óra alatt lehet bejárni.
Gaál Lajos szerint a pénzhamisító műhelyt a teljes feltárás és a barlang bejáratának biztosítása után látogathatóvá kellene tenni.
„Az idegenforgalom és a turizmus fellendítése érdekében már készül egy határokon átnyúló pályázat a magyar kollégákkal. Ebben eleve szerepel a Felfalusi-barlang egy részének látogathatóvá tétele. Az úgynevezett Csonttermet, ahol másfél évszázaddal ezelőtt tizenkét bronzkori sír maradványait találták, és a Mátyás korabeli pénzhamisító műhelyt egy tanösvény végigjárásával lehetne megközelíteni. Ha a másik barlangot is teljesen feltárjuk, akár ez is a túraútvonal része lehet” – idézi a lap a geológust.
(Új Szó)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség