Az Alstom a hírre reagálva közölte: harminc munkanapjuk van arra, hogy a határozatot és az azzal kapcsolatos jogi lépéseket tanulmányozzák. Hozzátették, hogy az cég sajnálattal értesült a másodfokú döntésről, hiszen – mint írták – a szerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek.
Az NKH hétfői közlése szerint az elsőfokú határozat – amellyel elutasították a végleges típusengedély kiadását – helybenhagyását azzal indokolták, hogy „a jogszabálytól eltérő fékrendszer egyenértékű biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása megfelelően nem történt meg”.
Már csak a bírósághoz fordulhatnak
A határozat ellen államigazgatási úton további fellebbezésnek nincs helye, a döntés felülvizsgálatát a bíróságnál lehet kezdeményezni. Ezzel az NKH a hazai jogszabályok alóli mentesség megadását is megtagadta. Az Alstom ugyanis azt kérte, hogy derogációt kapjon a Metropolis szerelvények fékrendszerére, mivel az eltér a magyar szabályok által előírttól. Az Alstom szerződésben vállalta, hogy olyan szerelvényt gyárt, amely megfelel a magyar vasúti szabályzatnak.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság július 30-án közölte, hogy nem adta meg a 2-es vonal szerelvényeire a végleges típusengedélyt a francia Alstomnak, többek között a fékrendszer problémái miatt. Később kiderült, hogy nemcsak a fékekkel, hanem a járművet irányító szoftverrel is több probléma volt. Az Alstommal 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek gyártására és leszállítására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyártott volna a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a négyes vonalra 114 millió euróért.
Meg kell szüntetni a szerződést
A Fővárosi Önkormányzat június 3-i döntésének értelmében a BKV vezérigazgatójának meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó július végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre. Erre azonban a mai napig nem került sor. A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet. Az Alstom pedig – a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére – legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 szerelvényt.
Ha a Fővárosi Önkormányzat felbontja a szerződést, új közbeszerzési eljárást írhatnak ki a 2-es és 4-es metró szerelvényeire. Ez veszélyeztetheti a 4-es metró szerelvényeinek legyártását is. A 4-es metró automata Metropolis kocsijai ugyanis csak akkor kaphatnak típusengedélyt, ha a 2-es vonal járművei ezt már megkapták. A BKV vizsgálata megállapította, hogy ha az M4 járműszerződéseket a BKV felmondja, és az új járműszerelvényeket nem sikerül az uniós támogatási szerződésben kikötött határidőig beszerezni, a járművekre nem lehet az uniós forrásokat felhasználni, tehát annak költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak együttesen kellene viselnie.
Az Alstom által 2009 áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma felszínre került, ilyen volt többek között az áramszedő vagy a homlokfali menekítőajtó és a fékek műszaki hibája is. A BKV által a fővárosi városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság június 23-i kérdéseire adott válaszokból kiderült az is, hogy a francia próbák végeztével a kerékpárokon jelentős mértékű, egyoldali kerékkopás volt tapasztalható – az Alstom indoklása szerint a próbapálya vonalvezetése és a próba körülményei miatt.
181 milliárd forint sorsa kérdéses
Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője reagálva azt mondta, elkerülhetetlenné vált a szerződésbontás az Alstommal. El kell kezdeni az új eljárások előkészítését, a fővárosnak pedig meg kell győznie az uniót, hogy képes lesz 2015-ig befejezni a 4-es metró projektet. Ha nem sikerül határidőre befejezni a metró építését, akkor vissza kell fizetni az EU-nak az általa nyújtott 181 milliárd forintos támogatást.
A szóvivő szerint az új eljárásokkal a műszaki tartalmat is meg kellene vizsgálni, az automata metró ugyanis jóval drágább. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a 2-es és a 4-es metró szerelvényeit külön, vagy egyben szerzik-e be. Ha utóbbi mellett döntenek, akkor azt is meg kell fontolni, hogy bevonják-e a projektbe a 3-as metró szerelvényeit, azok ugyanis szintén rossz műszaki állapotban vannak – tette hozzá a szóvivő. Vitézy Dávid elmondta azt is, el kell gondolkodni azon, hogyan lehet magyar munkahelyeket is teremteni ezekkel a megrendelésekkel.
Tarlós István főpolgármester az üggyel kapcsolatban annyit közölt: tudomásul veszi a hatóság döntését, és „sem most, sem a jövőben semmiféle nyomást nem gyakorol a hatósági döntés megváltoztatása érdekében”. Az MTI megkereste a BKV-t is, a közlekedési társaság azonban csak keddre ígért tájékoztatást.
(MTI)
