A válságadók, azaz az ágazati különadók kivetésére azért kényszerül az új kormány, mert a 2010-es költségvetésben „közel 500 milliárd forintos lyuk tátong”, és az idei 3,8 százalékos hiány teljesítéséhez szükség van a válságadókra – indokolta a törvénytervezet benyújtását a Rogán Antal. Az ágazati különadók három évre, 2010-re, 2011-re és 2012-re szólnak és három szektort, a távközlést, az energiaszolgáltatókat és a kereskedelmi áruházláncokat érintik – tette hozzá a Fidesz képviselője. „Az előző kormányok idején az adót rendszerint a magyar kisemberek, valamint a magyar kis- és középvállalkozások fizették. Az új kormány idején azoknál marad több pénz, akik eddig a legtöbb adót fizették, és azok fognak adót fizetni, akinél eddig a legtöbb profit keletkezett” – érvelt a törvénytervezet előterjesztője.
Rogán Antal úgy vélte: a különadó azért méltányos, mert a kivetés alapja nem a nyereség, hanem az árbevétel, így nemcsak a költségvetés céljai teljesülnek, de az egyes piacokon, illetve alpiacokon a semlegesség is érvényesül. Az energiaszektorban, ahol a kisvállalkozások nem jellemzőek, az adókivetés lineáris, a másik két ágazatban az adókivetés progresszív módon történik.
Rogán Antal szerint támogatható a költségvetési bizottság módosító javaslata, amely szerint a távközlési különadónál adómentesek legyenek azok a kis kábelszolgáltatók, amelyek árbevétele nem éri el a százmillió forintot. Az adó alól nem lehet kibújni, mert az a kapcsolt vállalkozásokra is kiterjed – rögzítette Rogán Antal.
Nem hárítják át a különadót
A megadóztatni tervezett szektorok nem fogják áthárítani a különadót a fogyasztókra – jelentette ki Szijjártó Péter, az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitájában, hétfőn este a Parlamentben. Szijjártó Péter a Fidesz-frakció nevében szólva pontokba szedte, hogy a megadóztatni tervezett szektorok miért nem hárítják át az adót a fogyasztókra. Ismertetése szerint az energiaellátókra jelenleg ármoratórium van érvényben, a mobilszolgáltatók körében pedig „gyilkos az árverseny”, ezért nem tudják az adót áthárítani. A kereskedelmi áruházláncok nevében pedig saját szervezetük, a Magyar Kereskedelmi Szövetség támogatta az adót, hogy hozzájáruljon a válságból való kilábaláshoz.
Szijjártó Péter támogató véleményeket idézett, így a MOL elnök-vezérigazgatójáét, az E.ON-ét, és a CBA üzletláncét. Közlése szerint ez utóbbi úgy véli, hogy az szja-csökkenés miatt a fogyasztóknál maradó pénz annyi többletvásárlást gerjeszt, hogy abból ki lehet majd fizetni a különadót.
Vége a „kisemberek megsarcolásának”
A válságadó által érintett vállalatok legfeljebb csekély mértében háríthatják át új terheiket a fogyasztókra a hatósági árszabályozás, illetve az erős piaci verseny miatt – mondta Hargitai János (KDNP) az összevont általános és részletes vitában. Hargitai János vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a kormány véget akar vetni a „kisemberek megsarcolásának”, és a közteherviselésbe az adózásból idáig kisebb részt vállaló multinacionális cégeket is be kívánja vonni. A kormánypárti képviselő a válságadó árnyoldalaként említette, hogy azáltal évente mintegy 15 milliárd forinttal csökken a vállalkozásoktól beszedhető társasági adóbevétel, de elmondása szerint a kabinet számolt ezzel a következménnyel.
A kereszténydemokrata politikus a Költségvetési Tanács véleményét tolmácsolva kiemelte: a válságadó révén javulhat a költségvetés jövedelempozíciója, ami az ország hitelességének javulását eredményezheti. Hozzátette: adósságszolgáltatásának javulásával Magyarországnak kisebb kamatprémiumot kell fizetnie a jövőben. Hargitai János megjegyezte továbbá, hogy a válságadó segít a jövő évi költségvetési hiány 3 százalék alá szorításában is, ennek köszönhetően pedig a költségvetés joga újra visszakerülhet a magyar parlamenthez a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
(MTI)
origo.hu
Tényleg meg kellene halnunk Ukrajnáért, ahogy a Tisza Párt szeretné?
