Répássy Róbert, a közigazgatási tárca igazságügyért felelős államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat az elmúlt húsz év jogalkotási tapasztalatai, az uniós tagságból fakadó kötelezettségek és az alkotmánybírósági gyakorlat, valamint a jogi dogmatika eredményeinek figyelembe vételével minőségi jogalkotás megteremtését, a jogszabályok megismerhetőségének javítását tűzi ki célul. Az indítvány törvényi szinten rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit, és egyértelművé teszi a jogalkotás szakmai követelményeit – mondta, utóbbiak között említve azt a kívánalmat, hogy a jogszabályok átláthatóak, világosak, a címzettek számára egyértelműek legyenek. Tarthatatlan ugyanis, hogy egy átlagos képességű állampolgár az őt közvetlenül érintő és kötelező jogszabályok értelmezéséhez, sőt néha olvasásához jogi szakértőt kénytelen igénybe venni – értékelte. Határozott cél, hogy ez a jövőben megváltozzon – szögezte le.
A javaslat sorra veszi még a jogalkotás dogmatikai kérdéseit is, mint például a jogszabályok személyi és területi hatálya, hatálybalépés, hatályon kívül helyezése és módosítása. Ezek törvényi szintre emelése nem csak a kodifikátorok munkáját segíti, hanem a jogalkalmazók és jogkövető állampolgár számára is eligazításul szolgál – fejtette ki. Előzetes hatásvizsgálatot rögzít az indítvány, amely során a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását fel kell tárni, így a társadalmi, gazdasági, költségvetési, egészségi következményeket. A javaslat rögzíti, hogy minden indítványhoz indoklást kell csatolni, amely a jogalkotás okait és célját bemutatja. Kitér arra is a tervezet, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendeletek kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
Világossá válnak felelősségi körök is, a javaslat megjelöli, melyik jogszabályt ki írhatja alá. A jogszabályok helyesbítésére csak az aláírt és kihirdetett szöveg közötti eltérés esetén és kizárólag a hatályba lépés előtt kerülhet sor. Ezután csak módosító jogszabállyal lehet változtatni. Létrehozzák 2012. január 1-től a nemzeti jogszabálytárat, amely a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként ingyenesen elérhető lesz bárki számára. Előírják továbbá a jogszabályok megalkotás utáni tartalmi felülvizsgálatát is. A feladatkörrel rendelkező miniszternek a jogszabály hatályba lépését követően meg kell vizsgálnia, valóban elérte a jogszabály a kívánt hatást – ismertette Répássy Róbert.
Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló javaslat expozéjában rámutatott: a civil kezdeményezésre született indítvány célja, hogy a társadalom minél szélesebb körét integrálják a jogalkotásba. A kereszténydemokrata politikus kifejtette: eddig a civil szervezetek véleményének kikéréséről egyetlen pont rendelkezett a jogszabályban. Fontosnak tartják ugyanakkor a jó állam és a jó jogalkotás érdekében, hogy ez minél szélesebb körben történhessen meg és minél különbözőbb köröket vonjanak be – mondta. Hozzátette: a civil szervezetek ugyanolyan jogosultsággal bírnak majd egy-egy jogszabálytervezet véleményezésénél, mint a kormányzat belső egyeztetési rendszere, s akár jogszabályt is kezdeményezhetnek.
A törvény alapkoncepciója is a civilektől származik – jegyezte meg, kiemelve: száznál több civil szervezet fogalmazta meg véleményét írásban és szóban a tervezetről. Kitért arra, hogy az indítvány a miniszterek által elkészített tervezeteknél az általános és közvetlen egyeztetési formát rögzít. Előbbinél mindenki véleményt nyilváníthat majd egy internetes felületen keresztül. Leszögezte: sem az OÉT-hez, sem egyéb egyeztetési fórumhoz nem nyúl a javaslat. A jogszabály rögzítené ugyanakkor, hogy az önkormányzatoknak bő egy éven belül meg kell alkotniuk saját rendeletüket, amiben szabályozzák a civilek részvételét a jogalkotásban. Része az indítványnak a stratégiai partnerekkel történő egyeztetés is, amelynek célja az átláthatóság, a szabályozhatóság és a bizalom növelése. Azokat a civileket, akik részt vettek a jogszabály megalkotásában egy évvel később fel kell hívni, hogy fogalmazzák meg az alkalmazás során összegyűlt tapasztalataikat. Az államtitkár kitért arra is, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi a lobbitörvényt. Ezzel a fizetett lobbisták és civil érdekképviselők közötti esélyegyenlőség kívánják növelni. Megjegyezte: a lobbitörvény nem vált be, „lobbiesemény” nagyon kevés volt.
Egy jó állam azért is figyel a civilek véleményére, mert ez plusz legitimációt jelenthet, és sokkal jobb minőségű jogalkotást eredményezhet – hangsúlyozta az államtitkár. Sokkal inkább elvárható a jogkövető magatartás, ha a leendő jogkövetők már a jogszabályok megalkotásánál beleszólhatnak az előkészítésbe – mondta Rétvári Bence.
(MTI)
origo.hu
Alkesz, piás, rokinyugis – saját támogatóikat alázták porig Magyar Péterék
