A kormány nem tárja szét a kezét, nem hátrál meg az akadályok láttán

Az új korszakban a kormányzat nem meghátrál a vállalásai elé került akadályok láttán, hanem megteremti intézkedései alkotmányos alapját – nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a végkielégítésekre kivetendő kilencvennyolc százalékos különadó kapcsán a Duna Televízióban kedd reggel. Az ötéves visszamenőleges hatály ugyanakkor ellenzéki ötlet volt, a kormányoldal most befogadta az ellenzék indítványát – tette hozzá.• Benyújtották a módosító indítványokat a különadóhoz

Pontosan abban látszik az új korszak lényege, hogy a kormányzat – az egyik vállalása elé tárt akadály láttán – nem meghátrál, nem tárja szét a kezét, hanem megteremti az alkotmányos alapját az intézkedésnek – így reagált Szijjártó Péter a Hattól nyolcig című műsor vendégeként arra a felvetésre, miszerint biztos-e a végkielégítésekre kivetendő kilencvennyolc százalékos különadó ötéves visszamenőleges hatályának alkotmányos voltában, miközben a visszamenőleges hatályt egyszer már alkotmányba ütközőnek mondta ki az Alkotmánybíróság.

A célban mindenki egyetért

A politikus megjegyezte: van egy cél, amelyben mindenki egyetért, s amit még az Alkotmánybíróság sem vitatott. Nevezetesen: azokat a végkielégítéseket, amelyeket pofátlanul fizettek ki az elmúlt öt esztendőben, a kormányzat szerezze vissza. „Az emberek igazságérzetét jogosan sérti, hogy állami-önkormányzati cégek, amelyek az emberek pénzéből gazdálkodnak, negyven-, ötven-, hatvan- vagy százmillió forintos végkielégítést fizetnek – lássuk be, sikertelen vezetőknek” – érvelt Szijjártó.

A kialakult helyzetről a szóvivő megjegyezte: új korszak van, de még a régi szabályok érvényesek. „Ha konfliktusba kerül az új korszak meg a régi szabályok, akkor a kormánynak az a kötelessége, hogy azok oldalára álljon, akik az új korszakot megnyitották, tehát az emberek oldalára” – fogalmazott a miniszterelnöki szóvivő, leszögezve, hogy a régi szabályokon változtatni fognak, és ha minden jól megy, tavaszra lehet új alkotmánya Magyarországnak – ekkor már az új szabályok fogják megteremteni az új korszak kereteit.

Eredményes diskurzus

Miért nem választották korábban a mostani menetrendet, mind a különadóra vonatkozó megoldási javaslat, mind a szakszervezetekkel való tárgyalások tekintetében? – hangzott a Hattól nyolcig felvetése. „Az elmúlt két hétben az elmúlt húsz esztendő egyik leginspiratívabb és legeredményesebb diskurzusa zajlott le. Nagyon helyes, hogy sokan elmondták a véleményüket ebben az ügyben, a parlamentben és azon kívül is” – reagált Szijjártó. A javaslatok közül aztán Lázár János frakcióvezető befogadta azokat a részjavaslatokat, amelyek „még erőteljesebben segítettek neki abban”, hogy a kormánytöbbség elérje a választók által eléjük kitűzött célokat – hangzott az érvelés. Konkrétumként említette a szóvivő a 3,5 millió forintos összeghatár elfogadását – az állami vezetők kivételével.

Az öt évre való visszamenőleges hatály pedig az ellenzék soraiból előkerült javaslat – mondta a szóvivő, utalva rá, hogy a Jobbik benyújtott egy ilyen tartalmú módosító indítványt, míg az LMP azt kifogásolta, hogy a tanárok, orvosok végkielégítését megadóztatja a kormányzat, de a BKV-vezérekét nem szerzi vissza. „Hát most tessék, itt van, megfeleltünk az ellenzéki várakozásoknak és vágyakozásoknak is.”

A Jobbik ugyanakkor felvetette, hogy bár az adóügyek elévülése öt év, és így a 2002-es év már kívül esik ezen a határon, ám önkéntes alapon a korábbi Fidesz-kormány tagjai is fizessék be az egykor felvett végkielégítésük után a különadót – vetette közbe a Hattól nyolcig műsorvezetője. Szijjártó Péter úgy reagált: az ilyen kis szélsőséges pártoknak csak ez az eszköze marad, hogy mindig rálicitál az éppen aktuális javaslatokra. „Ők maguk nyújtották be az indítványt, hogy öt évre visszamenőlegesen kelljen visszafizetni a végkielégítések utáni adót. Most, hogy befogadtuk az indítványukat, hirtelen 2002-t akarnak. Kicsit komolytalannak tűnik nekem” – szögezte le a politikus.

Az AB korábbi döntését vették alapul

Miután a jövőben csak akkor dönthetne adó-, költségvetési és járulékügyekben az Alkotmánybíróság (AB), ha ezek az ügyek alapjogokat sértenek, kérdés, hogy a magánnyugdíjpénztárak ügyében dönthet-e majd a testület vagy sem – hangzott a műsor kérdése. A járulékok ügyében az a változás, hogy kezdeményezték: az AB egy korábbi döntésének megfelelően a népszavazási tilalmak közé kifejezetten kerüljön be a járulékokról tartandó népszavazás tilalma is. Korábban volt egy népszavazási kezdeményezés, mely járulékot érintett volna. Ekkor az AB azt mondta: a járulékot az adó kategóriába kell beleérteni, amiről pedig nem lehet népszavazást tartani – hangzott a szóvivői válasz.

Az alkotmányt pedig úgy változtatná meg a kormánytöbbség, hogy azokban a kérdésekben, ahol népszavazást nem lehet tartani, az AB-nek csak alapjogi szempontból legyen utólagos normakontrollra lehetősége. „Ha egy gazdasági jogszabály az élethez való jogot, vagy a személyes adathoz fűződő jogot sérti, akkor az a cél, hogy az Alkotmánybíróság ott kellő hatállyal fel tudjon lépni” – mondta a miniszterelnöki szóvivő.

Végleges alkotmány lesz

„Az a határozott vállalásunk és célunk, hogy új és végleges alkotmánya legyen Magyarországnak, aminek nyilván rendeznie kell minden, az ország szempontjából fontos kérdést. Ilyen fontos kérdés a határon túli magyarok jogállása is” – reagált Szijjártó Péter, természetesnek nevezve, hogy a témáról zajló konzultációban felbukkan sokféle vélemény.

Megjegyezte: három bizottság is dolgozik az új alkotmány előkészítésén. „Bejönnek a vélemények többek között a szavazati jog kérdéséről is, és ha a végső előterjesztés elkészül, akkor dől majd el, mi kerül be ezekből a jogszabálytervezetbe és mi nem” – nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Duna Televízióban.

(Duna TV)