Üzemanyaghiány és sorra törölt repülőjáratok – az első jelek megmutatkoztak, soha nem látott válság közelít

Történelmi mélypontra süllyedt a globális energiabiztonság, miután a közel-keleti feszültség és a Hormuzi-szoros blokádja megbénította a kulcsfontosságú szállítási útvonal forgalmát. A szakértők szerint a mostani krízis súlyosabb az 1970-es évek nagy olajválságainál is, aminek hatásait a drasztikus üzemanyagár-növekedés mellett már a légitársaságok tömeges járattörlései is jelzik. Hiába az iráni–amerikai tűzszünet, még hosszú hónapokba fog telni, mire a szoros aknamentesítése befejeződik és helyreállhat a kulcsfontosságú tengeri útvonal megszokott rendje.

Számos országból üzemanyaghiányról érkeznek beszámolók Forrás: AFP

A Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója szerint soha nem látott energiaválság jöhet
Fotó: AFP

A történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetésével állunk szemben

 – mondta az ügyvezető. Az iráni háború okozta energiapiaci sokk megbénította a világgazdaságot, ez már egyértelműen megmutatkozik az üzemanyagárakban, de egyre inkább érzékelhető azok számára is, akik nyaralást terveznek. A Lufthansa idén 20 ezer járatot törölt, míg más légitársaságok, például a United Airlines akár 20 százalékkal is megemelték a jegyárakat a kerozinhiány miatt.

Miközben a tűzszünetet kedden határozatlan időre meghosszabbította Donald Trump, a Hormuzi-szorosban kialakult kettős blokád, amely keretében sem Irán, sem az Egyesült Államok nem engedi át a hajókat, magasan tartja az olajárakat.

Irán szerdán három hajóra nyitott tüzet a Hormuzi-szorosban, ráadásul a Pentagon tájékoztatása szerint a tengeri hajózási útvonalon telepített aknák eltávolítása akár hat hónapot is igénybe vehet.

Miért ennyire fontos a világkereskedelem szempontjából a Hormuzi-szoros?

A világ olajkereskedelmének 20 százaléka halad át a szoroson, valamint más kulcsfontosságú nyersanyagok, például műtrágya, hélium és kén is. Fatih Birol felvázolta, hogyan viszonyul a jelenlegi energiapiaci sokk a hasonló múltbéli válságokhoz, beleértve az 1970-es évek két olajválságát, valamint a legutóbbi, 2022-es energiapiaci zavarokat az orosz–ukrán háború nyomán. Elmondása szerint az 1970-es évek olajválságai során napi 5 millió hordó olaj esett ki. Becslése szerint az ukrajnai háború összesen 75 milliárd köbméter gáz volt érintett. Viszonyításként jelenleg napi mintegy 13 millió hordó olaj nem jut célba és eddig összesen 100 milliárd köbméter gáz esett ki – mondta Birol. 

Valóban a történelem legnagyobb energiaválságával állunk szemben

 – hangsúlyozta. Birol részletezte, hogy a jelenlegi válság egyetlen valódi megoldása a szoros teljes újranyitása lenne. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az energiaválság már az ajtón kopogtat, és Brüsszel egy rendkívüli intézkedéscsomaggal próbálja elejét venni a káosznak, de a szakértők megosztottak abban, hogy ez elegendő lesz-e a megfékezésére. 

A magyarországi helyzet se túl bíztató, mivel a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) hivatalos adatai szerint március végére évtizedes mélypontra süllyedt az ország kőolajtartaléka, bizakodásra egyedül az adhat okot, hogy a napokban újraindult – a Mol bejelentése szerint – a kőolajtranzit hazánk irányába, a Barátság kőolajvezetéken keresztül.

Borítókép: Számos országból üzemanyaghiányról érkeznek beszámolók (Fotó: AFP)