A Sme című liberális napilap kommentárja szerint a Híd javaslatában azonban nem a használati küszöb csökkentése a legfontosabb, hanem az az új elem, hogy ez a törvénymódosítás már nem az eddigi abszurd gyakorlatot követi, hogy az erősebbet, a többségi nyelvet kell megvédeni a gyengébb, a kisebbségi nyelv előtt, hanem fordítva: a kisebbségi nyelveket védi a többségi nyelvvel szemben. Ha ez az elv érvényesülne, Szlovákia „fontos lépést tenne” Európa felé. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az elképzelést a többi koalíciós párt is támogatná. Az újság szerint itt van a probléma, s ebben maga a Híd is ludas, mert rosszkor, a helyhatósági választásokat megelőző kampányidőszakban terjesztette a törvényjavaslatot a nyilvánosság elé.
A Híd ezzel azt jelezte, hogy a kisebbségi nyelvhasználat számukra elsősorban fegyver a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) folytatott, választások előtti vetélkedésben. „A törvénymódosításra főként mint pajzsra van szükségük, amellyel visszaverhetik az ellenfél legfőbb érveit, hogy Bugárék (Bugár Béla, a Híd elnöke) a választókért és a kormányzati posztokért elárulták a szlovákiai magyarok érdekeit” – fejti ki a szerző. Peter Morvay szerint az ügy érdekében sokkal jobb lett volna, ha a törvénymódosítást először a koalíción belül egyeztetik, s ott keresik meg a szükséges támogatást.
A Sme címlapon közölt jegyzetében ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy hivatalosan Pozsony nem üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását az államnyelvtörvény ügyében, holott az állásfoglalást saját maga kérte. A bizottság ugyanis olyasmiket is mondott, amit nemcsak a volt kormánypártok, hanem a mai szlovák koalíciós pártok sem tudnak elfogadni. „A (velencei) bizottság abból indult ki, hogy a kisebbségek semmiféle joga nem csökkenti a többség jogait” – írja Marián Lesko „Káros a félelem” című jegyzetében. Szerinte az összes szlovák párt attól tart, hogy ha támogatnák a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését, akkor szavazókat vesztenének. „Ez a félelem – akár mímelt, akár igazi – azonban nem csak nekik, de főképpen a szlovákiai viszonyoknak sokkal többet árt” – húzza alá a szerző.
A független szlovákiai Pravda jegyzetében úgy véli, jó irányban tett lépés a hivatali kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése. Felmerül azonban néhány probléma is, elsősorban az, hogy egyes kisebbségek lakta településeken találnak-e a helyi hivatalok olyan embereket, akik jól bírják a kisebbségi nyelvet. Különösen a romák lakta településeken ennek biztosítása akadályokba ütközhet. Marián Repa, a jegyzet szerzője aláhúzza: ha a törvénymódosítást elfogadják, az államnak szavatolnia kellene, hogy a kisebbségi nyelvhasználat a gyakorlatban is érvényesülhessen.
(MTI)
origo.hu
Megható üzenetet küldött édesanyja Kapu Tibornak
