Jót tesz a kivitelnek, ha a magyar kisebbség jól érzi magát

Részben a vajdasági magyar kisebbség helyzetétől is függ, mennyi tőke áramlik Magyarországról Szerbiába – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Belgrádban.

MNO
2010. 11. 22. 15:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Becsey Zsolt a szerb–magyar gazdasági vegyes bizottság kétnapos ülésére érkezett a szerb fővárosba; az államtitkár a testület magyar társelnökeként felszólalt a vegyes bizottság plenáris ülésének megnyitóján, majd tárgyalt Mladjan Dinkics szerb gazdasági miniszterrel.

Az Becsey elmondta: kifejtette vendéglátóinak, hogy a magyarokkal szembeni kisebbségpolitika bizalomépítő tényező lehet a kereskedelmi kapcsolatokban; ha a magyar kisebbség jól érzi magát Szerbiában, az jótékony hatással lehet a Szerbiába irányuló magyar kivitelre, illetve az onnan történő magyar behozatalra.

Az államtitkár rámutatott: a szerb–magyar éves kereskedelmi forgalom nagyjából 350 millió euró, vagyis – akárcsak a beruházások volumene – elmarad a Magyarország és a többi szomszédos ország közötti kereskedelem és beruházások értékétől. Hozzátette, a kereskedelmi kapcsolatok fellendítéséhez hozzájárulhat az EU és Szerbia között létrejött stabilitási és társulási megállapodásnak (SAA) a felek közötti szabad kereskedelemre vonatkozó rendelkezése, amely még négy évig érvényes.

Becsey Zsolt a szerb–magyar gazdasági együttműködés egyik lehetséges konkrét területeként említette a szerbiai városi közműfejlesztésekkel kapcsolatos közbeszerzéseket. Hangsúlyozta, a magyar kormány számít rá, hogy a magyar vállalkozások intenzíven be tudnak kapcsolódni ebbe a folyamatba. Az együttműködés jelentős területeként említette továbbá az előkészítés alatt álló európai uniós Duna-stratégiát. Ezzel kapcsolatban három területet emelt ki: a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését, a szakképzés kiterjesztését – amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy növelni lehessen a régió tőkevonzó képességét és versenyképességét –, valamint a Tiszával kapcsolatos – egyebek között idegenforgalmi és árvízvédelmi – fejlesztéseket. Szó volt a szerb–magyar határátkelők, Röszke, Tompa és Ásotthalom fejlesztéséről is.

Becsey Zsolt elmondta, a szerb gazdasági miniszter élénken érdeklődött az iránt, Magyarországnak hogyan sikerült fenntartania a tőkevonzó képességét az EU-csatlakozás után, az állami támogatásokra vonatkozó szigorú uniós szabályozás dacára. A magyar államtitkár kedden Bojan Pajticcsal közösen értékeli a gazdasági vegyes bizottság ülésének eredményeit, majd délután a társelnökök ünnepélyesen megnyitják Újvidéken a magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökségnek (ITD Hungary) a vállalkozásokat segítő új információs pontját.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.