Egy ország, amely soha nem tapasztalta meg a fogyasztás örömét, megrészegülve kezdett vásárolni. Vagy nem fogták fel, vagy nem akarták felfogni, hogy a hitelt vagy a kölcsönt vissza kell fizetni, kamatostól. 2008 körül Magyarországon sokan eljutottak oda, hogy adósságspirálba gabalyodva már a kölcsönöket is kölcsönökből törlesztették. Furcsa volt az a szidalomözön, az a gyermeki düh, ahogy nekitámadtak az egyik készpénzkölcsönt közvetítő cégnek, fel sem fogva annak súlyát, hogy a kölcsönadó a szerződés értelmében hetenként jött a törlesztésért. Uzsorára panaszkodtak az adósok, és természetesen az államhoz fordultak segítségért.
Úgy tűnik, a magyarok pénzügyi műveltsége majdnem a nullával egyenlő. Amíg az OTP volt az egyetlen pénzgyűjtő hely, még átlátható volt az élet, de amióta sok bank, sokféle ajánlat, meg tőzsde, állampapír, portfólió és csalafinta szerződések vannak, durvul a helyzet. Egy felmérés szerint a lakosság 73 százalékának nincs megtakarítása, 50 százaléka negatívan áll a pénzügyi témákhoz, 65 százaléka nem érti a pénzügyekkel kapcsolatos információkat. Akkor miért csodálkozunk azon, hogy a bankok simán rábeszélték ügyfeleiket az úgynevezett devizaalapú hitelekre, s ez jelenleg több százezer embernek okoz megoldhatatlan pénzügyi problémákat?
(Magyar Nemzet, 2010. november 8.)

Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?