Gyermek László 1898-ban született Budapesten. Nagyapja rajztanár, apja üvegfestő mester volt. Ő belgyógyász orvos, de amatőr művész is volt. A II. világháborúban tartalékos katonaorvosként kellett bevonulnia. 1945 tavaszán Németországban került szovjet hadifogságba. Rabságát szovjet Karélia különböző táboraiban töltötte. Irodalmi és művészeti felkészültsége sokban segítette a megpróbáltatások elviselésében és a túlélésben. Csodával határos, hogy e kiállítás anyagának nagy részét titokban, elrejtve haza tudta hozni Magyarországra 1948-ban.
Később mindkét fia emigrált. Ezt és a háború utáni magyarországi politikai helyzetet nehezen viselte. Ötven évvel ezelőtt novemberben, 62 éves korában hunyt el a Budai Irgalmasrendi Kórházban.
A táborról készült képek dokumentumértékűek, mert a drótkerítésekről és a barakkokról fénykép nem áll rendelkezésre. Az ilyen témájú, eddigi kiállításokon felbukkanó, a tábori életet bemutató festmények, rajzok többnyire a visszatérés után, emlékezet alapján készültek.
A képek elkészülésénél is nagyobb szerencse, hogy ezek a különleges kordokumentumok eljutottak Magyarországra. A hazatérés alkalmával ugyanis a foglyoknak semmilyen papírt, dokumentumot, rajzot sem volt szabad magukkal vinni. A visszatérését kockáztatta, aki ezt mégis megkísérelte. Dr. Gyermek László volt olyan bátor, hogy vállalja ezt a nagy kockázatot. A sok áteresztő és ellenőrző ponton valahogyan sikerült átcsempésznie a kiállításon bemutatott képeket. Nyilvánvaló szándéka szerint az északorosz táj és a fogolyélet hangulatát az alkotásain keresztül másoknak is be akarta mutatni. Hatvankét évet kellett várni, hogy ez a szándék végre megvalósulhasson.
A kiállításban néhány személyes tárgy mellett, mint például a fakoffer és -bot mellett csaknem hetven darab rajz és vízfestmény szerepel. A rendezők egy tábori karácsony hangulatát igyekeztek megidézni.
(btm.hu)

Korábbi polgármester a szombati halálos baleset áldozata