Magyarországot és Iránt régi, baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz, a kétoldalú együttműködés az utóbbi években kielégítő volt – mondta a diplomata az iráni nagykövetségen tartott sajtóreggelin. „Nem látok akadályt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében” – mondta, megjegyezve: a magyar politikát bírálni lehet, amiért az utóbbi években Európára koncentrálva megfeledkezett az együttműködésről az Európán kívüli országokkal.
Az Iráni Iszlám Köztársaság európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese – aki mostani európai útja során csak Magyarországon tesz látogatást – közölte, pozitív tárgyalásokat folytatott a kül- és nemzetgazdasági minisztériumban. Hasznosnak nevezte megbeszéléseit Martonyi János külügyminiszterrel, akivel mindenekelőtt feltérképezték az együttműködés lehetséges új területeit. Azt mondta, a magyar diplomácia vezetője is érdekeltnek mutatkozott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében.
Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: az Európai Unió az utóbbi években nem tudott meghatározó szerepet játszani az Iránt érintő kérdésekben. Mint mondta, ezzel nem Magyarországot illeti kritikával, hiszen az csak egy az EU-tagállamok között. Sikert kívánt a 2011-es soros magyar EU-elnökséghez, és reményét fejezte ki, hogy a következő fél évben sikerül változást elérni abban, ahogy az EU Iránt megítéli. Úgy fogalmazott: korábban néhány EU-ország, kis mérete ellenére, nagyon határozott lépéseket tudott tenni.
Ali Ahani elmondta: a magyar–iráni kereskedelmi forgalom volumene egykor 400 millió dollár volt, de ez „sajnálatos módon, mivel Magyarország külpolitikája az EU-ra összpontosított”, mára ennek egytizedére, 40 millió dollárra apadt. Közlése szerint a kereskedelmi együttműködés régebbi szintjének elérése a cél. Az energiaiparban is lehet fokozni az együttműködést – mondta, és hozzátette, Iránban kedvező benyomás alakult ki a magyar vállalatok működéséről.
Arról is beszélt, hogy a két ország egyetemei készek az együttműködés fejlesztésére, e tekintetben is eredményes tárgyalásokat folytatott. Elmondta, hogy jelenleg 2500 iráni diák tanul magyar egyetemeken. „Optimista vagyok, hogy bővíteni tudjuk a tudományos és kulturális együttműködést” – jelentette ki. Utalt arra, hogy Irán kiváló szakemberekkel rendelkezik például az orvostudományban, és a tudományos felfedezések kicserélése alapot jelenthet az együttműködés javításához. Véleménye szerint kulturális, művészeti területen is lehet kölcsönös kezdeményezéseket tenni. „Nyitottnak találtam a magyar illetékeseket ezeken a területeken” – mondta.
Örömmel állapította meg, hogy Magyarország az áprilisi választások után lépéseket tett a kétoldalú kapcsolatok újjáélesztésére, ennek példájaként említette a magyar–iráni baráti csoport megalakítását a magyar Országgyűlésben. E csoport tagjaival is találkozott, ezzel kapcsolatban azt mondta, „nagyon sokan érdeklődnek a kapcsolatok fejlesztése iránt”.
A külügyminiszter-helyettes kifejtette: országa vallási értékek alapján határozza meg politikai prioritásait, de ez nem akadályozza a külkapcsolatok fejlesztésében, erre bizonyíték, hogy több európai országgal is széles körű együttműködést alakított ki. Elmondta, hogy Magyarország és Irán között magas szintű küldöttségek látogatásai is tervben vannak.
Egy kérdés kapcsán úgy fogalmazott: közismert, hogy országa ellen politikai szándékok táplálta negatív nemzetközi propaganda folyik, amely nem felel meg a valóságnak. Leszögezte, hogy Irán szabad ország, a sajtóban és a parlamentben is nyíltan bírálhatják a kormány döntéseit. Azt mondta, a Nyugat zárt társadalomnak, szólásszabadság és emberi jogok nélküli országnak állítja be azokat az államokat, „amelyekkel bajuk van”.
(MTI)
origo.hu
Ritka törvénymódosítás – a kutyások egy részét érintheti
