Szeptemberben a reálkereset, 3,8 százalékos inflációval számolva 2,2 százalékkal nőtt a 2009. szeptemberihez képest. Az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 2,4, a nettó átlagkeresetek 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkereseten belül a versenyszférában 4,1 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt – 1,1 százalékkal elmaradtak az átlagkeresetek 2009 azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,5 százalékkal emelkedett január–szeptemberben az egy évvel korábbival összehasonlítva.
Szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2,3 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozóké 4,2 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben pedig 1,8 százalékkal csökkent a közhasznú, közcélú és közmunkaprogramok révén foglalkoztatottakkal együtt.
Szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – havi bruttó átlagkeresete 2,4 százalékkal nőtt. A versenyszférában dolgozóké 3,7 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben dolgozóké 0,5 százalékkal csökkent. A KSH szerint az első kilenchavi is 2,4 százalékkal bővült. Ebből a versenyszférában dolgozóké 4,0 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben dolgozóké viszont 0,9 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 201 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 204 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 197 200 forint.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, itt átlagosan 435 200 forintot lehet havonta keresni, ezt az információ és kommunikáció (371 300 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (350 900 forint) követte. A legkevesebbet, 122 100 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132 ezer (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 600, a szellemi foglalkozásúaké 169 500) forint volt. A nettó keresetek első félévi magas dinamikája júliustól a bázishatás miatt lassul – jegyezte meg a KSH. A 214 ezer forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,3 százalékkal haladta meg az előző év január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százaléknak felelt meg.
A KSH szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma január–szeptemberben átlagosan 2,694 millió volt. A költségvetési intézmények nélkül számolva az alkalmazásban állók száma 1,82 millió volt, 0,6 százalékkal kevesebb, mint 2009 első kilenc hónapjában. Májustól azonban a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 773 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,9 százalékkal nőtt.
A közfoglalkoztatás nélküli 685 ezer fős létszám 0,3 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év első kilenc hónapjában. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 1,1 százalékkal emelkedett január–szeptemberben. Szeptemberben a háromnegyed éves átlaglétszámnál 51 ezerrel több foglalkoztatottat regisztrált a KSH, 2,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és ebből a versenyszférában 31 ezerrel dolgoztak többen, ami 2,8 százalékos növekedés tavaly szeptemberrel összehasonlítva.
Jövőre kamatemelés várható
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint az adatok alapján picit élénkülni látszik a kereset növekedése, ami együtt jár a munkanélküliség csökkenésével. Ezek alapján elmondható, hogy a vártnál jobban is alakulhat a háztarátok fogyasztása – mondta hozzátéve, hogy erősebb fogyasztással nem biztos, hogy elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Így kockázatok merülhetnek fel a kamatpálya alakulását illetően is. A szakember nem tartja kizártnak, hogy a jegybank monetáris tanácsa a jövő év elején esetleg kamatot emeljen.
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint viszont a jegybank által figyelt adat, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában lassult szeptemberben augusztushoz képest 3,9 százalékról 3,7 százalékra. Így nem lát béroldali inflációs nyomást. A CIB Bank szakértője szerint a belső keresleti hatás még gyenge, ezért a jövő év elején az infláció lassulását valószínűsíti.
Mint mondta, az adatok alapján nem kell változtatni a monetáris politikán. Barta György szerint felfelé mutató kockázatot az infláció esetében egyelőre a válságadó áthárítása, a forint esetleges gyengülése és a nyersanyagárak jelenthetnek.
Árokszállási Zoltán elmondta az idei évre 4,8 százalékos éves átlagos inflációt, jövőre 3,6 százalékos drágulást várnak. A CIB Bank elemzője az idei évre szintén 4,8 százalékos inflációt valószínűsít, 2011-re viszont 3 százalék körülit vár. A háztartások fogyasztásában az idei évre mindkét szakértő csökkenést, Árokszállási Zoltán 2, Barta György viszont 1,3 százalékos mérséklődést prognosztizál. Jövőre már élénkülésre számítanak: az Erste szakértője 2,5 százalék, a CIB Banké pedig 2 százalék körüli növekedést vár.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
