Vörösiszap: a falusiak inkább adakoztak

A vörösiszap-katasztrófa kapcsán példaértékű szolidaritást tanúsított a magyar lakosság, ezt maguk az emberek is így látják: a KutatóCentrum és a Marketing & Media közös villámfelmérése alapján a 18–64 évesek nagy többsége szerint az emberek maximálisan összefogtak a károsultak megsegítésére. Az adakozók elsősorban kistelepülésen élnek és emelt díjas telefonhívással és tárgyi adományokkal támogatták a bajbajutottakat – áll a közvélemény-kutató lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A felmérésről: Az 1468 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás október 15. és 20. között zajlott. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a 18–64 éves magyar lakosságot. Az adatfelvétel után kezdődött meg az Országos Kármentő Alap gyűjtése, amelynek keretén belül SMS-ben, levélben és a közmédiában is arra kérték a lakosságot, hogy adakozzanak a károsultak megsegítésére. A jelenlegi kutatás még a kampány előtti viszonyokat mérte fel.

A vörösiszap-katasztrófa eddig szinte soha nem látott mértékben összekovácsolta a magyar lakosságot: a károsultak megsegítésére már több mint másfél milliárd forint gyűlt össze, emellett rengeteg tárgyi adomány és egyéb felajánlás is érkezett. A KutatóCentrum és a Marketing & Media közös villámfelmérése szerint – amely az Országos Kármentő Alap gyűjtése előtt készült, így a kampány előtti viszonyokat mérte fel – a 18–64 évesek 54 százaléka támogatta valamilyen formában a tragédia érintettjeit. Elsősorban a nők, az idősebbek, valamint a kistelepüléseken élők segítettek, mikor a legnagyobb szükség volt rá. A legtöbben emelt díjas telefonhívással vagy SMS küldésével adakoztak (36 százalék), míg a megkérdezettek csaknem tizede tárgyi adományokkal, illetve segélyszervezeteken keresztül pénzbeli juttatással sietett a károsultak megsegítésére. „A közvetlen anyagi támogatást, illetve az emelt díjas telefonhívást inkább az idősebb korosztály választotta, ruhákat, élelmiszert és egyéb tárgyi adományokat pedig jellemzően a fiatalok és a nők gyűjtöttek a bajbajutottak számára” – ismertette a felmérés eredményeit Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. Helyi önkéntes munkát csupán a válaszadók egy százaléka vállalt.

Az adakozási kedvvel összhangban a megkérdezettek nagy többsége (71 százalék) úgy gondolja, hogy az emberek a katasztrófa kapcsán maximálisan összefogtak. Elsősorban azok látják így (78 százalék), akik valamilyen formában maguk is segítettek a károsultakon. Bár a lakosság magatartását példaértékűnek tartották a felmérés résztvevői, azzal már csak 40 százalékuk értett egyet, hogy a kormány és az illetékes szervek minden tőlük telhetőt megtettek a katasztrófaelhárítás során. Leginkább a nők, a 18–24 évesek és a kistelepülések lakói vártak volna el többet a hivatalos szervektől.

A tájékoztatással mérsékelten voltak elégedettek a válaszadók: a megkérdezettek 54 százaléka szerint az illetékesek megfelelően és világosan informálták a lakosságot. A médiával kapcsolatban pozitívabbak a visszajelzések: a megkérdezettek több mint kétharmada szerint a hírek nem voltak ellentmondásosak, 89 százalékuk szerint pedig a tragédiát nem fújták fel, nem csináltak belőle médiaszenzációt. A legkevésbé az 55–64 éves korosztály, a fővárosiak és a felsőfokú végzettségűek voltak elégedettek a kommunikációval.