Külön írások foglalkoznak az elnökség által megvalósított célkitűzésekkel, így Horvátország csatlakozási tárgyalásaival, az EU történetében először elfogadott romastratégiával és ennek kapcsán a cigány integráció európai üggyé tételével vagy a közép-európai térség új, szintén a magyar kurzus idején elfogadott makroregionális együttműködésével, a Duna-stratégiával.
A parttalannak tűnő vitától Magyarország a 98 százalékos megegyezésig kalauzolta el a gazdasági kormányzást megalapozó, az euró megmentését célzó jogszabálycsomagot. Kitérünk a menetrendet részben átíró különleges helyzetekre, az „arab tavaszra”, a japán földrengésre és a kólibaktérium okozta járványra. Összeállításainkból megtudhatják, mennyi bort fogyasztottak el a vendégek, hány kilométert utaztak, milyen ajándéktárgyakat kaptak, összesen hány újságíró tudósított a magyarországi eseményekről, s hogyan vizsgázott Gödöllő. A kulisszatitkok kapcsán arra is fény derül, naponta hányan keresték fel a magyar elnökség honlapját, illetve az elnökségnek mennyi e-mailt kellett kezelnie. Kitérünk az elnökség kulturális programjaira s arra is, hogy milyen célokat tűz maga elé a Magyarországtól a stafétabotot átvevő Lengyelország, amely mindenekelőtt középhatalmi státusának, európai befolyásának erősítésére kívánja felhasználni az elnökségi fél évét.
Részletek a Magyar Nemzet 2011. július 5-i számában.
Miért verik egymást ripacs celebek a Sztárboxban? - videó