Az információs társadalom- és gazdaságépítés stratégiája csak a nyári viták után került be a Széchenyi-tervbe. Az EU-s törekvések szerint a magyar kormány is ösztönözni kívánja az internet használatát, olcsóbbá és gyorsabbá tenni a hozzáférést.A Széchenyi-tervben megfogalmazott informatikafejlesztési részletes programokról, illetve a megvalósításukra fordítható öszszegről csakis a 2001. évi költségvetés elfogadása után ismerhetünk meg részleteket. A Gazdasági Minisztérium (GM) informatikai osztályának vezetője, V. Csorba Éva – egy tegnapi előadásában – azonban elmondta: a magyar kormány jobbára az EU által is megfogalmazott hármas stratégiát követi, nevezetesen az olcsóbb és gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségének megteremtését, ösztönözni kívánja az internethasználatot, illetve támogatni szeretné a szakmai ismeretterjesztést. Az információs korszak beköszöntével több lehetőségünk is adódik arra vonatkozóan, hogy milyen stratégiát fogalmazzunk meg magunknak.Az elektronikus gazdaság, közkeletű nevén az e-gazdaság keretében tavaly több mint 44 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak az Európai Unió tagállamaiban, de a becslések szerint ez a szám évről évre hatványozottan emelkedik majd – közölte V. Csorba Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) főosztályvezetője az Első Magyar Tudásalapú Szolgáltató Virtuális Vállalat (EmataVIV) tegnapi konferenciáján.A főosztályvezető asszony szerint az informatikai eszközök és lehetőségek által gerjesztett változásokra mihamarabb reagálni kell Magyarországon is, ahol tavaly mindössze 530 ezer internetfelhasználót regisztráltak, ideértve a mobiltelefonok révén elérhető, úgynevezett WAP-szolgáltatások igénybevevőit is.Az e-kereskedelem keretében bonyolított üzleti forgalom számadatai biztatók, hiszen az 1999-ben mért 84 millió forintos fogyasztói forgalom idén – a prognózisok szerint – már 243 millió forintra emelkedik, jövőre pedig elérheti akár a 778 millió forintot is.A Széchenyi-tervben megfogalmazottak alapján – ha az Országgyűlés elfogadja a kormány által beterjesztett költségvetés vonatkozó tételeit – nyolc alprogramra kíván jelentős összegeket fordítani a gazdasági tárca. Ezek a társadalom informatikai kultúrájának fejlesztése, az informatikai és távközlési infrastruktúra fejlesztése, az informatikai társadalom jogszabályi kereteinek kidolgozása, az úgynevezett „e-közigazgatás” és „e-közszolgáltatás” (ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat is, mint például a távdiagnosztika) megvalósítása, az elektronikus kereskedelem elterjesztése, a kis- és közepes vállalkozások bekapcsolása az információs gazdaságba, az információtechnológiai vállalkozások támogatása, valamint az „intelligens” régiók, térségek, megyék, városok és falvak létrehozásának támogatása.A regionális gazdaság fejlesztése elsőrendű kérdéssé válik az EU-s csatlakozásunk során, hiszen ha a hét régió gazdasági szempontból nem kapcsolódik egymáshoz, úgy a kisebb településeken élők felzárkózása egyre nehezebbé válik. Amíg a szocialista időszakban egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek a kistelepülések és a falvak, addig az információs társadalom vívmányai révén új lehetőség nyílnak meg az elmaradott térségek, falvak és kisvárosok lakói előtt – hangoztatta a GM informatikai osztályának vezetője.
Dömötör Csaba a Harcosok órájában – kövesse nálunk élőben! + videó
