Botrány az ifjúsági vagyon körül

Mindössze hat ingatlanja maradt Magyarország legnagyobb gyermek- és ifjúsági közalapítványának, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványnak (NGYIK) abból a közel harmincból, amelyet alapításakor az államtól kapott. Az ingatlanok többségét eladták. A közalapítvány kétes ingatlaneladások mellett vitatott beruházásokban is részt vett – ezt az Állami Számvevőszék jelentése is alátámasztja –, amelyek közül többet egyazon érdekcsoport végzett.A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványt 1990-ben hozta létre az Antall-kormány azzal a céllal, hogy az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) ingatlanjait az ifjúság nevelése érdekében hasznosítsa, főként kedvezményes táborszervezéssel. A körülbelül 30 ingatlannal létrehozott alapítvány – amelyet azóta közalapítvánnyá minősítettek – évente több száz millió forintos állami támogatást kap különböző ifjúsági programokra.Úgy tudjuk: az NGYIK, illetve az általa alapított cégek mára túladtak az ingatlanok többségén, így például a Zamárdi Ifjúsági Táboron, a győri Aranypart Hotelen, egy kapuvári irodaházon, az egri székházon, a soltvadkerti üdülőtáboron, a tatai üdülőtelepen, valamint több csopaki épületen. Voltak olyan ingatlanok is, amelyeket tartósan bérbe adtak. Az Amerikai úti székház bérbeadása azóta is komoly kiadásokat jelent: jelenleg az NGYIK az éves költségvetési támogatásának körülbelül tíz százalékát költi arra, hogy működéséhez irodát béreljen. Havonta közel 1,1 millió forintot fizet bérleti díjként azért a budapesti irodáért, amelyet egykoron alapítási ingatlanként kapott az államtól, de az előző kuratórium idején azt először apportálták az NGYIK egyszemélyes cégébe, majd tartósan bérbe adták egy másik cégnek.Az NGYIK-nak mára hat ingatlanja maradt. Ezek közül három fogyatékos fiatalokat nevelő iskola, amelyet a Munkaerő-piaci Alaptól még a Horn-kormány idején kapott körülbelül 1,5 milliárd forintos állami támogatásból alakítottak ki. Az ÁSZ-on kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter is érthetetlennek tartja, hogy miért kellett az iskolák működtetését az NGYIK-hoz rendelni, hiszen az nem illik a profiljába. Az iskolák működtetésére egyébként egy kormányhatározat jelölte ki az NGYIK-t. A 1,5 milliárd forintos állami támogatást a Horn-kormány munkaügyi minisztere, Kiss Péter jóváhagyásával kapták. Varju László, az NGYIK akkori kuratóriumi elnöke és az exmunkaügyi miniszter egyébként együtt töltöttek be vezető tisztséget a Baloldali Ifjúsági Társulásban (BIT) és a baloldali értékrendű Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanácsban (Magyit).Varju László Népszabadságban megjelent nyilatkozata szerint: kuratóriumi elnöksége alatt többszörösére növelték a közalapítvány vagyonát, s kifizették az előző vezetés által felhalmozott adósságot. A jelenleg meglévő hat ingatlan értéke mai áron számolva valóban több, mint amenynyire tíz évvel ezelőtt az összes ingatlant bejegyezték. Egy korábbi állami számvevőszéki jelentésben viszont az szerepel: az alapításkor kapott ingatlanok értékbecslése során a tényleges árnál lényegesen kevesebbet állapítottak meg. A jelenlegi vagyonmérlegbe beleszámít az a másfél milliárdos támogatás is, amelyet a Munkaerő-piaci Alaptól kaptak a fogyatékosokat nevelő oktatási intézményekre.Az ÁSZ-jelentésből, illetve a céginformációból kiderül: az NGYIK elmúlt néhány éves működése során egyazon érdekcsoporthoz tartozó cégek tűnnek föl. A Szikszai család érdekeltségébe tartozik a BAU Vertikál Kft., amely a három, fogyatékosokat nevelő iskola építési, kivitelezési munkálatait végezte. A cég székhelye egyébként Budapesten, az Amerikai út 96. alá van bejegyezve: az épület régen az NGYIK tulajdona volt. Szintén Szikszai László a vezetője a Profil Projekt Kft.-nek, illetve az Inveszta Lízing Kft.-nek: a két cég közösen vásárolta meg az Amerikai úti ingatlant. Az ingatlan eladására azért került sor, mert korábban a közalapítvány egyik cége megrendelt egy abádszalóki beruházást a Profil Mérnöki Kft.-től – amelynek tulajdonosa többek között az előbb említett Szikszai-féle Inveszta Lízing Kft. Az adósságot a két cég átvállalta az ingatlanért (meg némi készpénzért), de az ÁSZ-vizsgálat szerint az értékesítés mélyen áron alul történt.Lapunk ezekkel az információkkal kapcsolatban megkereste Wintermantel Zsoltot, a közalapítvány kuratóriumának augusztusban megválasztott új elnökét, aki úgy nyilatkozott: az NGYIK irányításának átvételekor maga is meggyőződött arról, hogy tételesen ellenőrizni kell a közalapítvány vagyonát, működési struktúráját, ingatlanjait s az általa működtetett iskolákat. A közelmúltban felkereste a nyíregyházi iskolát, s azt tapasztalta, hogy az intézmény vezetősége mindent megtesz a nehéz körülmények közötti megfelelő működés biztosításához. Ez többek között abból adódik, hogy nem fejeződött be teljesen a beruházás, a kivitelezés minőségével is sok probléma van, továbbá a tanulók után kapott állami normatíva sem elég, amit más programokra fordítandó pénzekből pótol ki a közalapítvány. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb lezárul ez a talán politikai töltetű csatározás, s hatékonyan működhet az a közalapítvány, amelyet az állam az ifjúság nevelésének érdekében hozott létre. Céljaként említette, hogy mihamarabb áttekinthető támogatási rendszerrel, jól működő közalapítvánnyá váljon az NGYIK.