Zelenszkij a NATO katonáit képezné a drónháborúra

Miközben időről időre újabb követelésekkel áll elő Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök most már nemcsak fegyvereket kér nyugati szövetségeseitől, hanem arról is beszél, hogy Ukrajna kész kiképezni a NATO katonáit a drónháborúra. Az ukrán államfő szerint Kijev „példátlan tapasztalatot” szerzett az orosz drónok elleni harcban, mely kijelentést kissé árnyalta a lapunknak nyilatkozó szakértő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az ukrán gyártmányú "Peklo" (Pokol) drónrakéták mellett Kijevben Fotó: Genya Savilov Forrás: AFP

Készen állunk partnereinket képezni az elhárításban. Mindenki látja, hogy az oroszok lehetőséget keresnek, hogy a háborút kiterjesszék Lengyelország és a balti államok területére, az orosz hadsereg Romániát is teszteli

– mondta.

Ukrajna szerinte „jelentősen költséghatékonyabb, masszívabb és szisztematikus megoldásokat” fejlesztett ki.

Nem különleges tudás, hanem harcászati tapasztalat

A nagyhangú ukrán ígéreteket azonban érdemes helyén kezelni. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak úgy fogalmazott:

Az ukrán dróntapasztalatok leginkább a frontvonalon a harcászati drónokban elérhetőek, és ezeken keresztül a védekezés is az, amivel előrébb járnak bárki másnál.

Ám szerinte ez korántsem jelenti azt, hogy Kijev stratégiai fölényben lenne:

Ezek a távolsági csapások nem jelentenek sem technológiailag, sem egyéb szempontból nagy kihívásokat, ilyen eszközei nagyon sok államnak vannak, csak nem drón, hanem cirkálórakéta vagy egyéb más eszközök formájában.

A szakértő arra is rámutatott:

A felderítési információk ezekben az esetekben szintén nyugati információból származnak olyan nagy kiterjedésű célpontok esetén, mint mondjuk egy kőolajfinomító vagy kőolajraktár. Ezek nem annyira felderítésérzékenyek.

Somkuti Bálint szerint az ukrán törekvések mögött egyértelmű cél húzódik:

Az alapvető törekvés ez esetben arra irányul, hogy a harcászati, tehát a frontvonalon zajló küzdelmek tapasztalatait sikerüljön átadni és átültetni minél jobban a NATO-csapatoknak.

Gyanús drónincidensek Lengyelországban

A közelmúltban orosz drónok csapódtak be Lengyelország területén, ám ezek körülményei számos kérdést vetnek fel.

Szeptember 10-én éjjel a lengyel légvédelmi erők több drónt lőttek le. A lengyel hatóságok arra kérték a NATO-t, hogy alkalmazza az alapokmány 4. cikkét, vagyis hogy tartsanak konzultációkat a szövetség tagállamai között.

Mark Rutte a NATO főtitkára a lengyel drónincidensért Oroszországot tette felelőssé. Szerinte Moszkva egyre veszélyesebben viselkedik a levegőben, és ez elfogadhatatlan. Rutte bejelentette, hogy a szövetség elindítja a Keleti Őrszem hadműveletet, hogy megerősítse keleti szárnyát. A hadműveletben Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Franciaország és más országok erői és eszközei vesznek részt.

Mark Rutte NATO-főtitkár sajtótájékoztatón beszél az orosz drónok általi lengyel légtérsértésről a NATO brüsszeli központjában (Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt)

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint a drónok Ukrajna és Belorusszia felől léptek be a lengyel légtérbe, de egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés.

Sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a könnyű, de egyáltalán nem kicsi eszközök hogy kerültek olyan helyekre, mint egy frissen szántott mező vagy egy tyúkól teteje. Ezzel kapcsolatban egyre több kérdés merül fel, hogy valóban mi volt a kiváltó ok, és ki indította ezeket a drónokat?

– tette fel a kérdést a szakértő.

Ezeket a lépéseket lehet egyfajta háborús uszításként vagy a háborúra való felkészítés jeleként is értékelni

– összegezte Somkuti Bálint.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az ukrán gyártmányú Peklo (Pokol) drónrakéták mellett Kijevben (Fotó: AFP/Genya Savilov)