Múlt és jövő szenvedélyes összecsapása

Géza nagyfejedelem a honfoglalás után közel száz esztendővel is folytatta a korábbi korszak dinasztikus külpolitikáját. Szabó Magda történelmi játéka 994 őszén, Vajk Istvánná keresztelésének előestéjén kezdődik. Géza lányainak egyikét a bolgár trónörököshöz, bizonyos Gavril Radomirhoz adja feleségül, kifejezve bolgárbarát magatartását. Nagyobb jelentőségűnek bizonyul azonban fiának, Istvánnak és a bajor Gizellának a házassága, mely a nyugati – főként a német – kapcsolatokat erősítette meg.Amikor Géza 997-ben elhunyt, a magyarok hazáját független országként hagyta fiára. Ám Istvánra hárult a mű befejezése. Szabó Magda nemzeti történelmünk alaphelyzetét idézi fel, a nevezetes sorsforduló eseményeit követi nyomon, ironikus hangvételű drámajátékának középpontjában Géza fejedelem áll. Géza, az országépítő átérzi a sok tragédiával, értékek pusztításával járó társadalmi, kulturális és ideológiai változást. Az Istvánná keresztelt Vajk már józan „reálpolitikus” gyanánt folytatja művét. „Történelmi játékában az írónő a robbanásszerű ideológiai változás anatómiáját kívánta bemutatni. A politikailag tisztán látó, népe katarzisát mélyen átérző igaz ember előtt tiszteleg a dráma” – így fogalmazott egyik kritikusa 1976-ban, nem sokkal a mű születése után.A darab ősbemutatóját 1976-ban a Nemzeti Színházban tartották (Marton Endre rendezésében), a közönség – akkor – saját korára ismert benne. 1995-ben a nagyváradi Szigligeti Társulat előbb Esztergomban (Seregi Zoltán rendezésében), majd 1996 májusában otthon, Nagyváradon is bemutatta a történelmi játékot Barbinek Péter irányításával. Az 1995-ös közönség is úgy érezhette: a mondandó mostanság nyert igazi értelmet. A millenniumi ünnepségek alkalmából – remélhetőleg hasonló sikerrel – a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata ismét a darab felújítására készül. A felújított előadás bemutatója 2001 áprilisára várható, rendezője Parászka Miklós, a társulat főrendezője.