Napi sajtószemle

Die PresseA mértékadó osztrák lap némi értetlenséggel vegyes csodálkozással számol be arról, hogy Lengyelországgal szemben Magyarországon milyen visszafogott volt annak visszhangja, hogy az EU három bölcse az osztrákellenes szankciók feloldása mellett döntött. A lengyelországi helyzetről megjelent tudósítás „A lengyelek a posztkommunistáktól jobban félnek, mint a jobboldali populistáktól” alcímet kapta és részletesen ismerteti a lapok és a politikusok véleményét a jelentésről. Magyarországon ezzel szemben csak Mádl Ferenc elnök kommentálta a kérdést a New York-i csúcson.A lap két terjedelmes párizsi tudósításából kiderül, hogy az osztrák értékelés szerint a franciák most a keserű pirulát igyekeznek valamilyen édesítőszerrel lenyelni és most kutatnak a cukor után. A lap utal a dán Politiken c. újságra, amely szintén azt jelentette, hogy napokon belül véget érhetnek a szankciók.Frankfurter Allgemeine ZeitungA vezető német lap a román külügyminisztert idézi, aki védelmébe vette Günther Verheugen EU-biztost, akit támadnak vitát kiváltott kijelentése óta, amely szerint népszavazást kellene rendezni az EU bővítése ügyében.ABC De MadridA spanyol lap hosszú cikkében gúnnyal kevert realizmussal tálalja azt, ahogyan a kelet-európai országok orra előtt húzogatják az EU-belépés mézesmadzagját. Az EU-nak „szakértői vannak, akik tudják, miként kell adagolni a keserű orvosságot” a posztkommunista országokban, amelyek belépése egyre tolódik. A németeknek nem igazán pozitív a tapasztalatuk a volt NDK beolvasztásával és a színfalak mögött elképzelhetetlennek tartják, hogy a majd negyvenmilliós Lengyelországot felvegyék. A lap szerint az északi országok kedélyének lecsillapítására felveszik majd a három kis balti államot, esetleg a gazdag Szlovéniát, talán Csehországot és Magyarországot. A „nem”-re pedig lesz indok.Wiener JournalAz 1980-ban alapított havilap legújabb számában Peter Stiegnitz budapesti egyetemi tanár, a „mentiologia” (hazugságtan) megalapítója szinte őrjöngő intenzitású antiszemitizmusról számol be Magyarországról. „A diákok azt tanulják a holokausztról, hogy az csupán a történelem »üzemi balesete«. Az ilyen rémisztő és veszélyes tendenciák ellen küzdenek a Mazsihisz vezetői. De az antiszemitizmus növekszik. Zsidó temetőket rongálnak meg, neonáci irodalmat adnak ki, míg az igazságügy-miniszter asszony csak nyugtatgat, amikor a Remény c. zsidó folyóiratban azt állította, hogy a holokauszt csupán erkölcsi kérdés. A magyar kormány persze tudja, hogy az antiszemitizmus témában figyelik. De hát Magyarországon zsidóbarát politikával nem lehet szavazatokat nyerni, írja Stiegnitz. Miközben „a volt kommunista Csurka István szélsőjobboldali, fasiszta MIÉP pártja egyre nagyobb befolyást gyakorol a gyengülő Orbán-kormányra.” De nemcsak a MIÉP a ludas, hanem Schmidt Mária, miniszterelnöki főtanácsadó is, akinek Auschwitz-relativizálása nagy tetszést aratott az olyan jobboldali lapokban, mint a Magyar Fórum és a Magyar Nemzet. Ilyen jelenségek hívták fel a Rasszizmus és Tolerancia Elleni Európai Bizottság figyelmét a magyarországi antiszemitizmusra. A bíróságok is igen enyhén járnak el. Ekrem Kemál György is csak két év felfüggesztettet kapott, noha zsidó aktivistákat fenyegettek megöléssel. Szerencsére azonban a magyar zsidók a jobb jövőben reménykednek.